A rábacsécsényiek ma is büszkén tartják számon, hogy községük szülötte Szabó János honvédhuszár százados. Ménfőn ölték meg az osztrák katonák 1849. június 28-án. Azt híresztelték róla, hogy nem fogja a puskagolyó. A csornai csatában is részt vett. A győzelem után bajtársaival betért egy csárdába, amikor osztrákok lepték meg őket. Szabó százados bezáratta a kapukat, majd a kerítésen átugratva menekültek. Az ellenség üldözte őket. Az egyik osztrák olyan közel ért Szabó Jánoshoz, hogy kardjával elvágta mentéje zsinórját. A magyar katona ezen feldühödött, és mérgében levágta üldözője fejét.
Vajda Ferenc honvéd alezredes sírja helyi védelem alatt áll. A legifjabb helyiek is ismerik életének történetét. 1849. június 27-én ő vitte a hírt Pöltenbergnek Tétre, hogy az ellenség átkelt a Rábán és a Marcalon, veszély fenyegeti a sereget. A győri csapatokat is értesíteni akarta. Ménfőig jutott, ahol az osztrákokkal került szembe. Nem volt kímélet, azonnal agyonlőtték.
Rábacsécsény hőse a rábabogyoszlói Vajda Ferenc honvéd alezredes is. 1813-ban született Koroncón, és 1877-ben halt meg Csécsényben. Császári és királyi lovaskapitányként szolgált a forradalom előtt. A szabadságharc után költözött a faluba, a Sibrik földesurakkal volt rokonságban. Testvére, Vajda Gábor támadta hátba az osztrákokat 1849-ben, amiért Bősárkányt felgyújtották. Egyes források szerint Vajda Ferenc az osztrákoknál volt gazdasági beszerző, és bátyjának kémkedett ezalatt. Azt is beszélték, hogy Vajda alezredes a vesztett háború után elmezavarodottnak tettette magát, hogy elkerülje a büntetést.
(kisalfold.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
