Paczolay szerint az Országgyűlés súlyos mulasztása, hogy nem bővítette ki a törvény által rögzített 11 tagúra az elmúlt másfél évben kilenc fővel működő testületet. Hozzátette: információi szerint már össze sem hívják az alkotmánybírákat jelölő bizottságot, miután teljesen eredménytelen volt annak működése. Mint mondta, „Bihari Mihály újrajelölésén állt meg ez a folyama”", mivel a Fidesz-KDNP ismét őt jelölte volna, de az MSZP soraiban a javaslat a legmerevebb elutasításba ütközött. Az elnök az elődje elleni „sajátos bosszúhadjárat másik dimenziójának” nevezte, hogy bár eddig valamennyi alkotmánybíró kivétel nélkül megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjét, Bihari Mihálytól ezt a kormány megtagadta.
Szólt arról, hogy a testület 9 fővel is működik, de 8 fővel határozatképes, így két alkotmánybíró betegsége vagy akár a teremből való távozása időlegesen határozatképtelenséget idézhet elő. Közlése szerint a határozatok számában ugyan nem látszik a kisebb létszám, de ez annak köszönhető, hogy olyan eljárási és a döntéseket gyorsító intézkedéseket vezettek be, amelyektől azt várták, hogy teljes létszám esetén húsz százalékkal növeli a befejezett ügyek számát. Az Ab elnöke előrevetítette: nem csak alkotmánybírákat nem választ már a jelenlegi parlament, de a testület ügyrendje sem fog az Országgyűlés napirendjére kerülni, és szerinte a több mint húsz, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértésből is legfeljebb csak egy-két esetben döntenek. (A szeptemberi adatok alapján 21, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés írható az Országgyűlés rovására, ezek közül 18 esetben a mulasztás orvoslására előírt határidő is lejárt.)
„Ne szaporítsuk a mulasztásos alkotmánysértéseket”
A mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértések közül kiemelte a választójogi törvényt. A jövő évi választásokra utalva azt mondta: a parlament belecsúszott abba az időszakba, amelyben az Európa Tanács ajánlása szerint már nem ajánlott a jogszabály módosítása. Az ET a választásokat megelőző egy évben határozta meg ezt az időtartamot. Paczolay szerint ha a választási körzetek aránytalanságára vonatkozó szabályt az Ab 2005-ben megsemmisítette volna, akkor már lenne új szabályozás. „Így, hogy csak mulasztást állapított meg, ki tudja meddig még változatlanul marad az 1990 elején megállapított beosztás” – fogalmazott. Hozzátette: a testületbe való 2006-os belépése óta azt az álláspontot képviseli, hogy az Ab ne szaporítsa a mulasztásos alkotmánysértések számát, ahol megsemmisíteni is lehet. Szerinte az Ab kezében levő „legerősebb fegyver” a törvények megsemmisítése.
Szólt arról is, hogy az Ab-t elárasztják a népszavazási ügyek, és megismételte az elnökké választása óta nyilvánossá vált álláspontját, miszerint „a magyar alkotmányos rend legelkeserítőbb pontjának” tartja azt, amivé a népszavazás intézménye lett. (Az elmúlt években a sör ingyenessé tételére, az államforma királysággá változására, a kormányfő rollerrel való közlekedésére vonatkozó kérdéseket is népszavazásra bocsátottak volna kezdeményezők.) „Semmilyen indulatot nem érzek az Országgyűlés iránt se a bíróválasztás, se az ügyrend, se a mulasztások miatt, de ebben az egy pontban kifejezetten felelőtlenségnek tartom azt, hogy még csak kísérletet se tesznek a népszavazásra vonatkozó, részben alkotmányi szabályozásnak az újragondolására” – mondta Paczolay, akinek a közlése szerint vannak olyan teljes ülési napok, amikor csak ilyen ügyekkel foglalkozik a testület.
(MTI)
origo.hu
Budapesti csőd: feljelentés született a Rákosrendező-ügyben
