Az AB-hoz fordulnak a kormány által megfélemlített rendőrök

A fegyveres szervek (a rendőrök és a büntetés-végrehajtási szervezet) hivatásos állományú tagjai szolgálati törvényét indokolatlan szigorral, előzetes egyeztetés nélkül módosították ez év januári hatályba lépéssel – közölte szerdán a Független Rendőr Szakszervezet. Mint írják: a jogszabály-módosítás megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulnak, mert „nem lehet folytonos rettegés mellett dolgozni, mikor kerülnek utcára. A társadalom pedig nagy költséggel kiképzett, de tétovázó hivatásost kap.”

Közlésük szerint az ezen jogviszonyban dolgozók szigorú függelmi rendben, alá- és fölérendeltségi viszonyban teljesítik szolgálatukat. Munkavégzésük során elkövetett hibáik, mulasztásaik miatt fegyelmi eljárásban és katonai büntetőeljárásban felelnek. Ráadásul azonos okból, azonos tényállás alapján mindkét típusú felelősségre vonást alkalmazhatják velük szemben. A fegyelmi és a katonai büntetőeljárások igen gyakoriak. „A parancsnokok buzgón indítanak eljárást apró-cseprő hibák miatt is, széles skálán terjed a kiszabható büntetés, de a szolgálati viszony megszüntetése vagy a lefokozás eddig viszonylag ritka volt” – olvasható az érdekvédők közleményében.

A Független Rendőr Szakszervezet úgy véli, az újonnan bevezetett jogszabály-módosítás azonban a hivatásos szolgálatra méltatlannak minősíti azt, akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen megállapította. Ez azt jelenti, hogy bármely szándékos katonai bűncselekmény a szolgálati viszony kötelező megszüntetésére vezet, függetlenül annak súlyától és a bíróság által kiszabott büntetéstől. A „drákói szigorúságú rendelkezést” a Független Rendőr Szakszervezet indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartja. „Hibázni csak az tud, aki dolgozik, és a szolgálati viszonnyal járó szabályok megtartása nem könnyű, a munkavégzéssel járó hibák miatt pedig gyakran rendelnek el katonai büntetőeljárásokat” – vélte a szakszervezet. A büntető törvénykönyv kötelességszegés szolgálatban címmel szándékos katonai bűncselekménynek minősíti például azt is, ha a rendőr őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezéseket más módon súlyosan megszegi.

A szakszervezet felhívta a figyelmet arra, a kormányzat gyakran hangoztatja, hogy milyen létszámgondokkal küzd a hivatásos szféra, s most mégis saját katonáit tizedeli. Felteszik a kérdést, ki fog eztán jó szívvel állományba lépni, mikor tudja, hogy bármely apró vétke miatt az utcára kerülhet. A rendőri szakszervezet elmondta: a hivatásosok kedvezményeket élveznek más munkavállalókhoz képest, mert kedvezőbbek a társadalombiztosítási ellátásaik. A munkajogi védelem területén azonban e jogszabály-módosítással fordul a kocka: míg a munkavállalókat csak lényeges és súlyos kötelezettségszegés miatt lehet kirúgni, addig a hivatásost mostantól bármely csekély vétke miatt. „Kinek áll ez érdekében? Folytonos rettegés mellett dolgozni, mikor kerülünk utcára. A társadalom pedig nagy költséggel kiképzett, de tétovázó hivatásost kap” – állítja a szakszervezet, hozzátéve: a törvénymódosítással a kormányzat feltette a koronát négyéves ámokfutására, melynek során lényegében szétverte a hivatásos állomány életpályamodelljét, eltörölte vagy korlátozta a szolgálati jogviszonnyal járó kedvezményeket, elértéktelenítette az illetményeket, míg a másik oldalon újabb és újabb kötelezettségeket és terheket rakott a rendőrökre és katonákra, a juttatások, például a 2010. évi cafeteria keret meghatározása során pedig másodrendű közszolgákká minősítette őket – vélik.

A jogszabály-módosítás megsemmisítése érdekében a Független Rendőr Szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordul – áll a szakszervezet közleményében.