Fejér megyében hét választókerület található. Ebből kettő Székesfehérváron, azonban a Székesfehérvár 2-es körzet több falut is magába foglal. Választókerületet alkot még Dunaújváros, Gárdony, Sárbogárd, Bicske és Mór.
1990-ben az első fordulóban a választásra jogosultak 64,52 százaléka élt állampolgári jogával a megyében, ami csupán fél százalékkal maradt el az országos átlagtól. A legtöbben a Székesfehérvár 1-es (72,15 százalék), míg a legkevesebben a sárbogárdi körzetben (57,01 százalék) voksoltak. Fejérben átlag fölött szerepelt az SZDSZ (25,09 százalék) és az MSZDP (4,90 százalék). A területi listás szavazást is a szabad demokraták nyerték a megyében. Érdemes kiemelni, hogy a szociáldemokraták a dunaújvárosi és a móri körzetben is öt százalék fölött szerepeltek. A második fordulóban érvényesült az MDF fölénye és 5-2-re verte meg az SZDSZ-t Fejérben.
Szocialista henger
A második szabad választáson Fejérben 68,08 százalék ment el szavazni, ami kevesebb, mint egy százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos arány. A legtöbben ismét a Székesfehérvár 1-es (75,30 százalék), míg a legkevesebben a sárbogárdi körzetben (60,39 százalék) szavaztak. A megyében átlag fölött szerepelt az FKGP (10,42 százalék) és a Fidesz (10,01 százalék), míg a többi párt hozta az országos átlaga körüli arányokat. Az egyéni kerületek közül érdemes kiemelni a Székesfehérvár 1-est, ahol Orbán Viktor, a Fidesz elnöke indult és a voksok 21,30 százalékát szerezte meg, amely pártja országos eredményének több mint háromszorosa. A második forduló az MSZP nagy sikerét hozta. A szocialisták hat körzetben diadalmaskodtak, a dunaújvárosi körzetben a voksok 63,37 százalékát szerezték meg. A Székesfehérvár 2-es körzetben nem érvényesült a szocialisták fölénye, mivel Világosi Gábor, az SZDSZ politikusa a voksok 56,78 százalékával nyert. Négy év elteltével a megye ismét az országos trendet követte: ismételten az éppen nyertes pártnak szavazott bizalmat.
Az összefogás hiánya segítette az MSZP-t
1998-ban 54,46 százalék élt állampolgári jogával Fejérben, ami közel két százalékkal maradt el az országos szinthez képest. A legtöbben a Székesfehérvár 1-es (62,95 százalék), míg a legkevesebben ismételten a sárbogárdi körzetben (45,27 százalék) szavaztak. Fejérben országos átlaga fölött szerepelt az MSZP (35,12 százalék) és a Fidesz (30,09 százalék). A második kör előtt a szocialisták négy körzetben álltak az első helyen, míg a Fidesz csak háromban. Május 24-én csupán egy körzetben tudott fordítani a Fidesz, így győzelme kis arányú volt a megyében. Fontos megemlíteni, hogy a sárbogárdi körzetben sem az FKGP, sem az MDF jelöltje nem lépett vissza és ezért maradt el a jobboldali siker. Az MSZP országos veresége ellenére a megyében viszonylag jól szerepelt, mivel három egyéni körzetet meg tudott tartani 1994-hez képest.
Fejér nem akart kormányváltást
2002-ben a megyében 69,61 százalék adta le szavazatát, ami kevesebb, mint egy százalékkal maradt el az országos aránytól. A legtöbben a Székesfehérvár 1-es (76,53 százalék), míg a legkevesebben a sárbogárdi körzetben (60,97 százalék) szavaztak. Az országos trendet és a négy évvel korábbi szavazáshoz képest a területi listás szavazatokat tekintve a Fidesz–MDF (43,39 százalék) győzött az MSZP-vel (42,20 százalék) szemben. Az egyéni kerületeket tekintve először a választások történetében három körzetben is érvényes és eredményes volt az első körben a voksolás. Az MSZP két körzetben (Székesfehérvár 1, Dunaújváros), míg a Fidesz Móron győzött. A második kör előtt a megmaradt négy egyéni kerület közül háromban a Fidesz állt az első helyen, amit az április 21-i forduló után is megtartott. 2002-ben tehát megismétlődött a négy évvel korábbi eredmény, azzal a különbséggel, hogy országos szinten a szocialisták alakítottak kormányt. Fejér a korábbi trendekkel szemben nyolc évvel ezelőtt nem a kormányváltásra voksolt.
A jobboldal meg tudta tartani az előnyét
A legutolsó parlamenti voksoláson az első fordulóban 66,84 százalék ment el szavazni a megyében, ami egy százalékkal volt kevesebb az országos részvételnél. A legtöbben – immáron 1990 óta – a Székesfehérvár 1-es (72,39 százalék), míg a legkevesebben a sárbogárdi körzetben (58,43 százalék) szavaztak. A területi listás voksok rendkívül szoros eredményt hoztak az MSZP 43,18, a Fidesz–KDNP 42,74, az SZDSZ 5,92, míg az MDF 5,48 százalékot szerzett. Az egyéni kerületek közül kettőben dőlt el a versengés, ezek közül az egyikben az MSZP (Székesfehérvár 1), míg a másikban a jobboldal (Mór) győzött. A második fordulóban megismétlődött a négy évvel korábbi eredmény, mivel a Fidesz és a szocialisták is ugyanott tudtak mandátumot szerezni. A megyében tehát 1998 óta érvényesül a Fidesz 4-3-as előnye a szocialistákkal szemben. Fejér négy éve tehát ismét az országos trenddel szemben menetelt.
Acélváros a célkeresztben
Az elmúlt öt választás során jól látható, hogy Fejérben minimális jobboldali fölény figyelhető meg, ráadásul ez a megye is rendelkezik egy választókerülettel (Székesfehérvár 2), ahol még sohasem sikerült nyernie az MSZP-nek. Érdekesség, hogy 16 év alatt nem történt változás a részvétel területi eloszlásában sem a legaktívabb és legpasszívabb kerület tekintetében. Az EP-választások eredményét nézve megtörhet a megye politikai térképének három választáson keresztül meglévő állandósága és a jobboldal akár az összes körzetben győzelmet arathat, de a dunaújvárosiban ez rendkívül nehéz feladat lesz.
(valasztas.hu)
origo.hu
A megrázó felvétel után eltűnt a barátnőjét kegyetlenül megkínzó lány
