Miután Alaszkában tárgyalt Donald Trump elnökkel, Vlagyimir Putyin elnök újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok több üzleti kapcsolatot folytathatna egymással – például a csendes-óceáni partvidékük között.
Alig várjuk, hogy megállapodjunk
– mondta akkor Trump, írja a The Wall Street Journal.
Az Exxon vezetője, Darren Woods, és más magas rangú vezetők jelezték a washingtoni kormánynak, hogy támogatást kérnek a visszatéréshez, és kedvező fogadtatásra találtak. A visszatérés azonban csak akkor valósulhat meg, ha a felek megegyeznek, és a folyamat része lehet egy Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásnak.
A Szahalin–1 projekt az Exxon egyik legnagyobb befektetése volt Oroszországban, 1995 óta működik. Az Exxon 30 százalékos tulajdonrészt birtokolt, a többi részesedés állami Rosznyefty, valamint japán és indiai cégeknél volt. Az orosz invázió után a cég visszavonta befektetéseit, értéküket több mint 4 milliárd dollárral leírta, majd Moszkva az Exxon engedélye nélkül vette át a részesedést, amit a vállalat kisajátításként értékelt.
Titkos megbeszélések és diplomáciai háttér
Az Exxon tárgyalásait Neil Chapman, a vállalat alelnöke vezette. A tárgyalások során Chapman személyesen találkozott Igor Szecsinnel, a Rosznyefty vezérigazgatójával Katar fővárosában, Dohában. Szecsin közel áll Putyinhoz, és az amerikai szankciók hatálya alá tartozik, így a tárgyalásokhoz az amerikai pénzügyminisztérium külön engedélyére volt szükség.
Az amerikai lap szerint immár a visszatérés politikai feltétele is adott: Putyin az alaszkai találkozó napján aláírta a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy külföldi cégek újra tulajdont szerezzenek a Szahalin-projektet működtető orosz vállalatban. A feltételek között szerepel a külföldi berendezések és alkatrészek biztosítása, valamint a szankciók feloldásáért folytatott lobbi.
Ha az Exxon visszatér, a környezet már más lesz: az orosz gazdaság lassult a szankciók, a magas kamatok és az infláció miatt. Az állami vagyonelkobzások gyakorivá váltak, és a háborús helyzetben a Kreml még nagyobb ellenőrzést gyakorol az energiaipar fölött.
A piac is átalakult: Európa fokozatosan leépítette orosz olajfüggőségét, míg India és Kína vásárolja a kitermelt nyersolaj nagy részét.
