„Jobb szívvel meghozott kormányhatározatok nincsenek”

Pintér Sándor belügyminiszter a katasztrófákhoz kapcsolódó kormányhatározatokat nevezte tárcája szempontjából 2010-ben az emberek jövőjét leginkább elősegítő döntéseknek az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában. Ezek sorában egy új bejelentést is tett: közlése szerint az ajkai vörösiszap-katasztrófában érintett települések helyzete jövő év június 30-ig véglegesen rendeződhet.

MNO
2010. 12. 30. 5:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Azt gondolom, hogy ezeknél jobb szívvel meghozott kormányhatározatok nincsenek” – mondta a katasztrófákat elszenvedő emberek érdekében hozott döntéseket méltatva a tárcavezető. „Csak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvizek után több ezer embernek adtuk vissza az életterét, több száz házat építettünk föl, és több száz házat vásároltunk velük közösen” – tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte még a vörösiszap-katasztrófa kezelése érdekében hozott kormányhatározatokat is, amelyek kapcsán elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy teljes kártérítést kapnak a katasztrófa áldozatai, ha ütemezetten is. Az ajkai vörösiszap-katasztrófában érintett települések és területek helyzete jövő év június végére rendeződhet. A miniszter szerint az említett térségre rá sem lehet majd ismerni. „Június 30-ára újjáépítjük a térséget, és pótoljuk az anyagi veszteséget” – tette hozzá.

„Ne felejtsük el, hogy én Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is elmondtam, hogy október 31-ig újjáépítünk mindent. És napra pontosan október 31-éig minden meglett” – hívta fel a figyelmet Pintér Sándor.

A kormányváltás óta eltelt időszak legnagyobb feladata a Belügyminisztérium újbóli felállítása volt – emelte ki a miniszter. A tárca mostani szerkezete három-négy minisztérium összevonásából alakult ki, s így olyan új területek is csatlakoztak a tárcához, mint például a büntetés-végrehajtás vagy az építésügy.

A jövő feladatairól szólva a miniszter a legnagyobb próbatételnek azt nevezte, hogy a magyar EU-elnökséghez kapcsolódóan a Belügyminisztériumnak mintegy 180 nap alatt kétszázhatvan hivatalos rendezvényt kell biztosítania. A Köztársasági Őrezred feladata lesz az útvonalak biztosítása, a delegációk szállítása és védelme. A 260 rendezvény között ráadásul olyanok is vannak, amelyek több napon át tartanak, ami azt jelenti, hogy az elnökség minden napjára két-három rendezvény jut – tette hozzá. „A szellemi tőkénk megvan a lebonyolításhoz, remélem, a felszereltségünk is meglesz hozzá” – mondta a miniszter. Pintér Sándor szerint főleg a Ferihegyi repülőtér és a rendezvények helyszínei között lesznek lezárások, de ezekről mindig tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország támogatja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, de az unió szakértői még nem fejezték be annak vizsgálatát, hogy adottak-e ehhez a feltételek. Pintér Sándor szerint sok jelentős törvénymódosítást hajtottak végre a kormányváltás óta. Ezek sorában kiemelten említette a szabálysértéseket érintő változtatást, amely kivette a jegyzők hatásköréből ezek nyomozását és elbírálását. Mára nem lehet következmények nélkül húszezer forint érték alatt lopni. Az eredmények pedig már nemcsak a kistérségi területeken, hanem a nagyvárosokban is érzékelhetőek.

A rendőrség létszámának feltöltéséről szólva azt közölte, hogy a keresztféléves rendőrképzés jövő februári bevezetésének köszönhetően a remények szerint már egy éven belül csaknem kétezren ölthetik magukra az egyenruhát. A már meghozott kormányhatározat szerint 2012. június 30-áig 4200 új rendőr fog szolgálatba állni – tette hozzá. Az állomány életpályamodelljével kapcsolatban elmondta: a rendszer kialakításához komoly anyagi források szükségesek, amelyekről csak a jövő évi magyar uniós elnökség után, 2011 őszére születhetnek meg a döntések.

A rendőri pálya alakítása kapcsán Pintér Sándor az érdekképviseleti szervekkel kialakított kapcsolatára is kitért. Mint fogalmazott, velük régóta – amióta csak első számú vezető lett – sajátos viszonyban van. „Ez 90-ben kezdődött, tehát húsz éve folyamatosan küzdünk, hol együtt, hol nem teljesen egy vonalon” – tette hozzá. Az elmúlt időszakban is voltak olyan intézkedések, amelyek miatt összeütközésbe kerültek a szakszervezetekkel. Ilyen konfliktusos kérdés például az állomány új ellenőrzési mechanizmusának vagy a korai nyugállományba vonulásnak a kérdésköre. A belügyminiszter szerint azonban egyetlen becsületes rendőrnek sincs félnivalója, a feddhetetlenségre vonatkozó szabályozás a rendőrség tekintélyének helyreállítása érdekében született. Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban pedig hangsúlyozta: nem tudja elfogadni, hogy pusztán egy átszervezésnek köszönhetően 30-40 éves emberek menjenek el nyugdíjba. „Én azt gondolom – és ebben jó példával járok elöl a korom miatt –, hogy aki hasznos tud lenni a társadalomban, az bizony kicsit dolgozzon még” – jegyezte meg.

A magyar uniós elnökség idején a belügy prioritásként kezelt kérdéseit a stockholmi program kereteihez mérten határozzák meg, s ennek alapján az első számú terület a szervezett bűnözés elleni küzdelem lesz – jelentette ki.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.