„Jobb szívvel meghozott kormányhatározatok nincsenek”

Pintér Sándor belügyminiszter a katasztrófákhoz kapcsolódó kormányhatározatokat nevezte tárcája szempontjából 2010-ben az emberek jövőjét leginkább elősegítő döntéseknek az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában. Ezek sorában egy új bejelentést is tett: közlése szerint az ajkai vörösiszap-katasztrófában érintett települések helyzete jövő év június 30-ig véglegesen rendeződhet.

MNO
2010. 12. 30. 5:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Azt gondolom, hogy ezeknél jobb szívvel meghozott kormányhatározatok nincsenek” – mondta a katasztrófákat elszenvedő emberek érdekében hozott döntéseket méltatva a tárcavezető. „Csak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvizek után több ezer embernek adtuk vissza az életterét, több száz házat építettünk föl, és több száz házat vásároltunk velük közösen” – tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte még a vörösiszap-katasztrófa kezelése érdekében hozott kormányhatározatokat is, amelyek kapcsán elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy teljes kártérítést kapnak a katasztrófa áldozatai, ha ütemezetten is. Az ajkai vörösiszap-katasztrófában érintett települések és területek helyzete jövő év június végére rendeződhet. A miniszter szerint az említett térségre rá sem lehet majd ismerni. „Június 30-ára újjáépítjük a térséget, és pótoljuk az anyagi veszteséget” – tette hozzá.

„Ne felejtsük el, hogy én Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is elmondtam, hogy október 31-ig újjáépítünk mindent. És napra pontosan október 31-éig minden meglett” – hívta fel a figyelmet Pintér Sándor.

A kormányváltás óta eltelt időszak legnagyobb feladata a Belügyminisztérium újbóli felállítása volt – emelte ki a miniszter. A tárca mostani szerkezete három-négy minisztérium összevonásából alakult ki, s így olyan új területek is csatlakoztak a tárcához, mint például a büntetés-végrehajtás vagy az építésügy.

A jövő feladatairól szólva a miniszter a legnagyobb próbatételnek azt nevezte, hogy a magyar EU-elnökséghez kapcsolódóan a Belügyminisztériumnak mintegy 180 nap alatt kétszázhatvan hivatalos rendezvényt kell biztosítania. A Köztársasági Őrezred feladata lesz az útvonalak biztosítása, a delegációk szállítása és védelme. A 260 rendezvény között ráadásul olyanok is vannak, amelyek több napon át tartanak, ami azt jelenti, hogy az elnökség minden napjára két-három rendezvény jut – tette hozzá. „A szellemi tőkénk megvan a lebonyolításhoz, remélem, a felszereltségünk is meglesz hozzá” – mondta a miniszter. Pintér Sándor szerint főleg a Ferihegyi repülőtér és a rendezvények helyszínei között lesznek lezárások, de ezekről mindig tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország támogatja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, de az unió szakértői még nem fejezték be annak vizsgálatát, hogy adottak-e ehhez a feltételek. Pintér Sándor szerint sok jelentős törvénymódosítást hajtottak végre a kormányváltás óta. Ezek sorában kiemelten említette a szabálysértéseket érintő változtatást, amely kivette a jegyzők hatásköréből ezek nyomozását és elbírálását. Mára nem lehet következmények nélkül húszezer forint érték alatt lopni. Az eredmények pedig már nemcsak a kistérségi területeken, hanem a nagyvárosokban is érzékelhetőek.

A rendőrség létszámának feltöltéséről szólva azt közölte, hogy a keresztféléves rendőrképzés jövő februári bevezetésének köszönhetően a remények szerint már egy éven belül csaknem kétezren ölthetik magukra az egyenruhát. A már meghozott kormányhatározat szerint 2012. június 30-áig 4200 új rendőr fog szolgálatba állni – tette hozzá. Az állomány életpályamodelljével kapcsolatban elmondta: a rendszer kialakításához komoly anyagi források szükségesek, amelyekről csak a jövő évi magyar uniós elnökség után, 2011 őszére születhetnek meg a döntések.

A rendőri pálya alakítása kapcsán Pintér Sándor az érdekképviseleti szervekkel kialakított kapcsolatára is kitért. Mint fogalmazott, velük régóta – amióta csak első számú vezető lett – sajátos viszonyban van. „Ez 90-ben kezdődött, tehát húsz éve folyamatosan küzdünk, hol együtt, hol nem teljesen egy vonalon” – tette hozzá. Az elmúlt időszakban is voltak olyan intézkedések, amelyek miatt összeütközésbe kerültek a szakszervezetekkel. Ilyen konfliktusos kérdés például az állomány új ellenőrzési mechanizmusának vagy a korai nyugállományba vonulásnak a kérdésköre. A belügyminiszter szerint azonban egyetlen becsületes rendőrnek sincs félnivalója, a feddhetetlenségre vonatkozó szabályozás a rendőrség tekintélyének helyreállítása érdekében született. Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban pedig hangsúlyozta: nem tudja elfogadni, hogy pusztán egy átszervezésnek köszönhetően 30-40 éves emberek menjenek el nyugdíjba. „Én azt gondolom – és ebben jó példával járok elöl a korom miatt –, hogy aki hasznos tud lenni a társadalomban, az bizony kicsit dolgozzon még” – jegyezte meg.

A magyar uniós elnökség idején a belügy prioritásként kezelt kérdéseit a stockholmi program kereteihez mérten határozzák meg, s ennek alapján az első számú terület a szervezett bűnözés elleni küzdelem lesz – jelentette ki.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.