Európában a megszorítás a „divat”, mi más utat választottunk

Becsey Zsolttól, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkárától közölt véleménycikket csütörtöki számában a The Wall Street Journal című amerikai üzleti lap európai kiadása (WSJE).

A Felejtsétek el a megszorítást, kövessétek Magyarországot című írásában Becsey a kormány első évét értékelte. Mint fogalmazott, jelenleg a megszorítás „a divatos frázis” Európában, a kormányok Görögországtól Nagy-Britanniáig a közkiadások lefaragásával és az adók emelésével próbálják megszilárdítani a gazdaságot. „Magyarország más utat választott, a fenntartható munkahelyteremtésre és növekedésre helyezi a hangsúlyt” – írta az államtitkár.

A kormány hivatalba lépésekor a GDP-arányos államadósság 80 százalék felett volt, a költségvetési hiány pedig megközelítette az 5 százalékot – emlékeztetett Becsey Zsolt. „Könnyű lett volna a társainkhoz hasonlóan a közkiadások csökkentésével és a cégekre és magánszemélyekre kivetett állandó büntető adókkal kezelni a hiányt. A Nemzetközi Valutaalap is ezt tanácsolta tavaly júliusban. A kormány elutasította az ajánlatot, mert úgy gondoltuk, hogy a munkahelyteremtés jobb sarokkő a gazdasági kilábaláshoz és a megújuláshoz” – írta az államtitkár, hozzátéve, hogy az Új Széchenyi-terv a kormányzati törekvések egyik pillére.

Becsey Zsolt ismertette: a magánszektorban 2014-ig 300 ezer, 2020-ig egymillió munkahely megteremtése a cél. A tartósan munkanélkülieket is támogatja a kormány rövid távú foglalkoztatási programokkal a közszférában, 220 ezer embert például infrastruktúra-fejlesztési, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, valamint önkormányzati programokba kívánnak bevonni. „Hosszabb távon új életre akarjuk kelteni a magánszektort, és le akarjuk választani a magyarokat a jóléti államról” – írta az államtitkár, emlékeztetve a társasági adó csökkentésére.

A foglalkoztatottság is bővül a magángazdaságban

Megjegyezte, hogy az exportvezérelt magyar gazdaságban a kis- és közepes vállalkozások létfontosságúak. A vállalkozások növekedésével együtt a foglalkoztatottság is bővül a magángazdaságban, ami csökkenti a jóléti államra nehezedő nyomást. Az állam így a korábbival megegyező nagyságú adóbevételre tehet szert, hiszen többen adóznak, csak mindenki kevesebbet, és többen költik el a fizetésüket, ami növeli a lakossági fogyasztást – fejtette ki Becsey Zsolt, felidézve az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését.

„Jóléti reformot is végrehajtunk” – írta az államtitkár. Ennek részeként a kormány csökkentette a munkanélküliségi támogatásokat és a gyógyszertámogatásokat, és csökkenti a vállalkozásokat terhelő bürokratikus terheket. A kormány hite szerint a jóléti kiadások csökkentésének a foglalkoztatottság növekedését és a munkaerkölcs javítását kell szolgálnia – tette hozzá. „Bírálóink azzal vádolnak, hogy titkon megszorító intézkedéseket vezetünk be” – írta az államtitkár, megemlítve az egyes ágazatokat sújtó különadókat.

A kormány célja az, hogy a közkiadások aránya a GDP-hez mérten a 2010-es 48,8 százalékról 42,5 százalékra csökkenjen 2013-ra – írta Becsey Zsolt. A kiadáscsökkentés nem önmagáért való, „a magyar gazdasági modell tartós átalakítását szolgálja” – húzta alá. „Növekedési céljaink ambiciózusak, de maga a kormány is ambiciózus” – fejtette ki.

A kormány 2012 és 2015 között 3 százalék és 5,5 százalék közötti GDP-növekedést kíván elérni, és az a célja, hogy ötven százalék alá csökkenjen a GDP-arányos államadósság – tette hozzá. „Ez szokatlan gazdaságpolitikai pálya, de hiszünk abban, hogy ez a helyes út, és hogy példa lehet egész Európa számára” – zárta írását Becsey Zsolt.

(MTI)

A Felejtsétek el a megszorítást, kövessétek Magyarországot című írásában Becsey a kormány első évét értékelte. Mint fogalmazott, jelenleg a megszorítás „a divatos frázis” Európában, a kormányok Görögországtól Nagy-Britanniáig a közkiadások lefaragásával és az adók emelésével próbálják megszilárdítani a gazdaságot. „Magyarország más utat választott, a fenntartható munkahelyteremtésre és növekedésre helyezi a hangsúlyt” – írta az államtitkár.
A kormány hivatalba lépésekor a GDP-arányos államadósság 80 százalék felett volt, a költségvetési hiány pedig megközelítette az 5 százalékot – emlékeztetett Becsey Zsolt. „Könnyű lett volna a társainkhoz hasonlóan a közkiadások csökkentésével, és a cégekre és magánszemélyekre kivetett állandó, büntető adókkal kezelni a hiányt. A Nemzetközi Valutaalap is ezt tanácsolta tavaly júliusban. A kormány elutasította az ajánlatot, mert úgy gondoltuk, hogy a munkahelyteremtés jobb sarokkő a gazdasági kilábaláshoz és a megújuláshoz” – írta az államtitkár, hozzátéve, hogy az Új Széchenyi Terv a kormányzati törekvések egyik pillére.
Becsey Zsolt ismertette: a magánszektorban 2014-ig 300 ezer, 2020-ig 1 millió munkahely megteremtése a cél. A tartósan munkanélkülieket is támogatja a kormány rövid távú foglalkoztatási programokkal a közszférában, 220 ezer embert például infrastruktúra-fejlesztési, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, valamint önkormányzati programokba kívánnak bevonni.
„Hosszabb távon új életre akarjuk kelteni a magánszektort és le akarjuk választani a magyarokat a jóléti államról” – írta az államtitkár, emlékeztetve a társasági adó csökkentésére. Megjegyezte, hogy az exportvezérelt magyar gazdaságban a kis- és közepes vállalkozások létfontosságúak.
A vállalkozások növekedésével együtt a foglalkoztatottság is bővül a magángazdaságban, ami csökkenti a jóléti államra nehezedő nyomást. Az állam így a korábbival megegyező nagyságú adóbevételre tehet szert, hiszen többen adóznak, csak mindenki kevesebbet, és többen költik el a fizetésüket, ami növeli a lakossági fogyasztást – fejtette ki Becsey Zsolt, felidézve az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését.
„Jóléti reformot is végrehajtunk” – írta az államtitkár. Ennek részeként a kormány csökkentette a munkanélküliségi támogatásokat és a gyógyszertámogatásokat, és csökkenti a vállalkozásokat terhelő bürokratikus terheket. A kormány hite szerint a jóléti kiadások csökkentésének a foglalkoztatottság növekedését és a munkaerkölcs javítását kell szolgálnia – tette hozzá.
„Bírálóink azzal vádolnak, hogy titkon megszorító intézkedéseket vezetünk be” – írta az államtitkár, megemlítve az egyes ágazatokat sújtó különadókat.
A kormány célja az, hogy a közkiadások aránya a GDP-hez mérten a 2010-es 48,8 százalékról 42,5 százalékra csökkenjen 2013-ra – írta Becsey Zsolt. A kiadáscsökkentés nem önmagáért való, „a magyar gazdasági modell tartós átalakítását szolgálja” – húzta alá.
„Növekedési céljaink ambiciózusak, de maga a kormány is ambiciózus” – fejtette ki. A kormány 2012 és 2015 között 3 százalék és 5,5 százalék közötti GDP-növekedés kíván elérni, és az a célja, hogy 50 százalék alá csökkenjen a GDP-arányos államadósság – tette hozzá.
„Ez szokatlan gazdaságpolitikai pálya, de hiszünk abban, hogy ez a helyes út, és hogy példa lehet egész Európa számára” – zárta írását Becsey Zsolt.