A volt csendőr századost azzal vádolják, hogy 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégezésében. A tárgyalás során Varga Béla bíró először az újvidéki razziával kapcsolatban 1952–1953-ban keletkezett gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvekből olvasott fel részleteket. Ezekben egyesek nem, mások viszont megemlítik Képíró Sándor nevét. A vallomások egy része tartalmazza, hogy több mint ezer embert végeztek ki a razzia során.
A bíró ismertette az ügyészségen 2007-ben tett tanúvallomások egy részét is. Ezek a tanúk a vádbeli cselekmény idején főként gyerekek voltak, vagy szüleik beszámolói alapján nyilatkoztak a történtekről. A tanúk egy része azt állítja, hogy egyből a kivégzőhelyre, a Duna-partra hurcolták őket, és csak egy magas rangú tiszt közbenjárása nyomán menekültek meg. Mások azt mondták, a leventeotthonban működő igazolóbizottság elé állították őket, ahol igazolniuk kellett magukat. Az előállítottak egy része hazatérhetett, másokat valószínűleg a Duna-partra vittek. Az ügyészségen bemutatták a tanúknak Képíró Sándor fiatalkori fényképét is, de egyikük sem ismerte fel a volt csendőr századost, és még csak nem is hallottak róla.
A bíró ismertette egy, a razzia eseményeit feltáró jugoszláv bizottság határozatát, amelyben Képíróról azt írják, hogy részt vett a gyilkosságokban, a lakosság kínzásában. Felolvastak a vajdasági Legfelsőbb Bírósághoz 1946-ban benyújtott vádiratból és az ügyben született ítéletből is. A vádlottak között szerepelt Szombathelyi Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke, Grassy József vezérőrnagy, Gaál Lajos csendőr alezredes és a csendőröket közvetlenül irányító Zöldy Márton csendőr százados.
A vajdasági vádirat szerint Szombathelyi Ferenc a „Horthy-féle Magyarország” vezérkari főnökeként rögtönítélő bizottságot szervezett, a fehérterror során részt vett a „szabadságszerető mozgalmak” elnyomásában, emberek kivégeztetésében. A vádiratban az áll: hozzá köthetők az Újvidék ártatlan lakosságának kínzására, kivégzésére tett intézkedések, emellett megakadályozta a razziában részt vevő gyilkosok bíróság elé állítását, illetve lehetővé tette, hogy Németországba szökjenek.
A vád szerint a többi tiszt aktívan buzdított a vérontásra, a lakosság tömeges legyilkolására és kifosztására. A korabeli ügyészség ezért nép- és államellenes bűncselekmények elkövetésével vádolta őket. A vádlottakat végül bűnösnek mondták ki, egyeseket golyó, másokat kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítéltek. Az ítéleteket végrehajtották. Képíró Sándor büntetőperének tárgyalása június 16-án folytatódik.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
