Cegléd legfőbb turisztikai vonzereje a termálfürdő, bár országos összehasonlításban ez sem tartozik a kiemelkedőbbek közé. A mellette nemrégiben felépült négycsillagos wellnesshotel sokat javíthat a helyzeten, hiszen így olyan szolgáltatások jelentek meg a városban, amelyek korábban ismeretlenek voltak. A Best Western-lánchoz csatlakozott Hotel Aquarell a béke szigetének tűnik, ám ha jobban elmélyedünk a szálloda építésének történetében, hamar olyan érzésünk lehet: semmi nincs rendben, és mindenki benne van.
A kezdetek
A szóban forgó beruházás Hajdú Géza nevéhez kötődik, akit Cegléd legbefolyásosabb üzletemberei között tartanak számon. Persze ez természetes: akinek egy csaknem 9000 négyzetméteres, 92 szobás, fürdővel, szaunákkal, gyógyászati szolgáltatásokkal felszerelt szállodája van egy olyan városban, ahol ezen kívül szinte semmilyen komoly turisztikai fejlesztés nem történt az elmúlt két évtizedben, az könnyen a város büszkeségévé válhat. Az üzleti karrierjét a nyolcvanas években vendéglátózással kezdő Hajdú, túl azon, hogy sikeres üzletember, a politikába is belekóstolt. A tavalyi választásokon LMP-s jelöltként maga is megmérette magát, igaz, végül nem jutott be a testületbe. Az önkormányzati kampányában arról beszélt, hogy politikai ambícióit egyáltalán nem vezetik megélhetési szempontok. Ettől függetlenül – talán nem teljesen önzetlenül – képviselőjelöltként arról szónokolt, hogy Ceglédnek fontos kitörési lehetősége lehet a gyógy- és fürdőturizmus. Szorgalmazta azt is, hogy a város építsen egy új aszfaltozott utat a gyógyfürdőhöz; vagyis az annak tőszomszédságában lévő szállodájához. Ezen kívül nem állt elő túl sok ötlettel, legalábbis nem leltük nyomát.
Hajdú Géza üzleti előmenetele azok után vált igazán látványossá, hogy családi cége, a Budaiút-Invest Beruházó Kft. 2006 nyarán, tehát közvetlenül a második Gyurcsány-kormány hatalomra kerülése után kétmilliárd forintnyi hitelt kapott az állami tulajdonban lévő – így közpénzekkel gazdálkodó és kormányzati felügyelet alatt álló – pénzintézettől, a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). A birtokunkban lévő dokumentumokból kiderül, hogy az akkor még Erős János által vezetett MFB több szerződést is kötött a Budaiút Kft.-vel. A megegyezéscsomag egyik fontos eleme volt, hogy a tőketörlesztést 2008 júliusában, tehát a megállapodások aláírása után csaknem két évvel kellett volna elkezdeni. Ez lehetőséget biztosított a beruházónak arra, hogy az időközben elkészült szálloda bevételeiből fizesse a tartozás tőkerészét. A hitelszerződések külön kikötötték, hogy ha a hitelfelvevő megszegi a megállapodásban foglaltakat, nem teljesíti vállalt kötelezettségeit – különös tekintettel a fizetési határidőkre, a kamat- és tőketörlesztés elmulasztására –, akkor a pénzintézet érvényesítheti vételi jogát, vagyis saját tulajdonba veheti a kölcsönök jelzálogfedezetéül szolgáló hotelt. A szigorú feltételek ellenére a Hajdú-féle cég sorra mulasztotta el az esedékes részletek kifizetését, az MFB pedig – bár joga lett volna hozzá – nem mondta fel a szerződéseket, és nem tette rá a kezét az időközben elkészült szállodára. Ehelyett határidő-módosításokban állapodott meg az adóssal. Hogy a közvagyonnal gazdálkodó pénzintézet miért volt ilyen türelmes, azt nem tudni, mindenesetre a kormányváltásig nem történt változás – olvasható a Magyar Nemzet szombati számában, melyből további részleteket is megtudhat.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
