A gyermek érdekeit szeretnék a középpontba látni

A Fidesz oktatáspolitikusai a köznevelési törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslataikkal egyebek mellett a jogszabályba írnák, hogy a köznevelésben érvényesíteni kell a gyermek mindenekfelett álló érdekét és az egyenlő bánásmód követelményét.

A kormány előterjesztéséhez több mint háromszáz módosító indítvány érkezett, amelyek közül több mint százhetvenet fideszes politikusok jegyeznek.

A nagyobbik kormánypárt képviselői szerint szakmai és finanszírozási okok is indokolják, hogy az óvoda megkezdése csak négyéves kortól legyen kötelező. Kezdeményezik továbbá, hogy az óvodáztatás alóli felmentés legfeljebb a gyermek ötéves koráig szólhasson, s hogy ezt – az eredeti javaslattal ellentétben – ne az óvodavezető, hanem a jegyző engedélyezhesse előbbi személy és a védőnő véleményének megismerését követően.

Kimondanák továbbá, hogy meghatározott esetekben az óvodai felvétel nem tagadható meg, illetve a családok egy részét óvodáztatási támogatással kell ösztönözni. Előbbiek mellett egyértelművé tennék még, hogy a családi napközi egy kivételes megoldás, ugyanakkor annak igénybevételéért a szülőnek nem kell többletterhet viselnie.
Fideszes politikusok egy másik kezdeményezésükben csak lehetőségként határoznák meg az iskoláknak az egész napos munkarendet, így nem lenne kötelező számukra legalább 16 óráig tartó foglalkoztatásokat tartani, de délután öt óráig – illetve a tanulók jogszerű intézményben tartózkodásáig – továbbra is köteleznék azokat a gyermekek felügyeletére.

Felvetik, hogy a túlzottan kis létszámú csoportok, osztályok szervezése szakmai problémákat okozhat, ezért nyolcról tizenkettőre emelnék az óvodai csoport indításának követelményét, míg az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskolát nyolc helyett tizenhat első-negyedik évfolyamos tanuló esetében engednék működni. Kezdeményezik továbbá, hogy több település közösen is vállalhasson ilyen feladatokat.

A középiskolák számára lehetővé tennék a központi írásbeli felvételi vizsga megszervezését, ami mellett helyi felvételi vizsgát abban az esetben tarthatnának, ha a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. Emellett egyértelműsítenék, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti tizenhatodik életévét. Így látják csak biztosítottnak ugyanis, hogy aki nem kívánja folytatni tanulmányait, az is lezárt tanévvel lépjen ki az iskolarendszerből.

Indokoltnak tartanák továbbá, hogy az ötven óra közösségi szolgálat ne az érettségi megkezdésének, hanem a bizonyítvány kiadásának legyen feltétele. Érvként említik, hogy csak így biztosítható az előre hozott érettségi vizsga.

Egy másik módosító javaslatban zsákutcának nevezik a hároméves szakiskolai képzést, mivel az szerintük csak korlátozott közismereti tudást biztosít, ami lehetetlenné teszi az esetleges továbbtanulást. A változtatást jegyző politikusok szerint ezért a hároméves szakképzést csak a „valóban motiválatlan diákok” számára kell lehetővé tenni, míg a többieknek négyéves oktatást kell biztosítani.

Az eredeti javaslatból kikerülhetnek a pedagógus életpályamodellre vonatkozó passzusok is, mivel egy változtatási szándék értelmében ezen „meghatározó jelentőségű” kérdést indokolt lenne külön jogszabályban kezelni. A jogszabályba kerülhet ugyanakkor, hogy az ötvenkettedik életévüket betöltő pedagógusok mentesüljenek a továbbképzési kötelezettség alól, hiszen szerintük ők jó eséllyel akár még több mint egy évtizedig a pályán maradnak.

A javaslatokat benyújtók rögzítenék, hogy a pedagógusoknak joguk van az oktatási jogok biztosához fordulni, emellett világossá tennék: a többletfeladatokat minden esetben a fenntartó finanszírozza.
A változtatások pontosítást tartalmaznak a gimnáziumi évfolyamok számozására is, arra az esetre, ha azok nyelvi előkészítő évfolyammal működnek.

A szóban forgó javaslatok nagy részén megtalálható Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottsága elnökének, illetve Pósán László, a testület fideszes alelnökének aláírása, de változtatásokat kezdeményezett a bizottság több fideszes tagja, így például Pichler Imre és Révész Máriusz is.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a köznevelési törvényjavaslat szerdai általános vitájában mondott zárszavában úgy fogalmazott, nem élik meg tragédiaként, hogy sok módosító javaslat érkezett az előterjesztéshez. Mint mondta, minden olyan változtatást támogatnak, amely az eredeti javaslat alapkoncepciójába illeszthető.

Az államtitkár felszólalása végén köszönetet mondott mindazon fideszes és kereszténydemokrata képviselőnek, akik „megértették a törvény üzenetét”.