„A szabad kéz politikáját nem akarjuk feladni”

A kormány a pénzügyi stabilizálás korszakát lezárta, most viszont meg kell nyitni a növekedés korszakát.

A miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: miután a pénzügyi stabilizálás korszakát lezárták – hiszen az államadósságot jelentősen csökkentették, és a hiány is 3 százalék alatt lesz –, most meg kell nyitni a növekedés korszakát. Ezért a kormány megbízta a nemzetgazdasági tárca vezetőjét, hogy gazdasági növekedést serkentő, erősítő tervet terjesszen a kabinet elé, Matolcsy György pedig úgy döntött, ennek fontos része egy pénzügyi biztosítás, amelyet az IMF-fel kíván megkötni. Az új típusú megállapodás tervezett tartalmáról várhatóan a nap folyamán nyilatkozik majd a miniszter.

„A magyar gazdaság a piacról finanszírozza magát, nem függünk mások jóindulatától. Ezzel a megújulás korszaka lezárult, most a növekedés korszaka kezdődik, és ehhez minden eszközt igénybe kell vennünk. Ennek érdekében a Kormány megkezdte a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval egy olyan új megállapodás megkötéséről, amely megszorítások helyett a magyar gazdaság növekedését segíti elő. Az új megállapodás várhatóan a jövő év első hónapjaiban köttetik meg” – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Orbán Viktor kifejtette: „a régi típusú IMF-megállapodás, amelyet lezártunk 2010 őszén, arról szólt, hogy ők megmondták, mit kell csinálni Magyarországon, és ha mi azt csináljuk, akkor adnak pénzt, és akkor mi nem fogunk összeomlani”. Az új megállapodás lényege azonban az – ismertette –, hogy „mi inkább egy biztosítást szeretnénk; a szabad kéz politikáját nem akarjuk feladni”. Többet Magyarország gazdasági önállóságát senki sem korlátozhatja, ez a kormányzati filozófia első számú törvénye – jelentette ki.

Arra a felvetésre, hogy az IMF-nek lehetnek feltételei, azt mondta: „majd meglátjuk, nem nagyon hiszem, hogy a magyar gazdaság mostani állapota mellett, amelyet erős alapok jellemeznek, nekünk kölcsönre volna szükségünk. Tehát mi, ha pénzre van szükségünk, akkor kimegyünk a pénzpiacokra, bocsátunk ki állampapírt, kötvényt, kincstárjegyet, azt megveszik”. A probléma mindösszesen annyi, hogy az euróválság miatt Európa szinte minden országában a hozamok emelkednek, tehát magasabb kamatot kell fizetni, mint korábban – figyelmeztetett, de hozzátette, Magyarország pénzügyi biztonsága megvan, a papírokat megveszik, a hitelezők bíznak abban, hogy ezeket vissza tudjuk majd fizetni, de ehhez az kell, hogy a gazdaság jól teljesítsen.

Arra a kérdésre, így képzelte-e, hogy másfél évig fog tartani ez a fajta pályára állítás, Orbán Viktor azt válaszolta: „nagyjából így képzeltük”. A legfontosabb dolog az volt, hogy „szabad kezet tudjunk kapni vagy szerezni magunknak”, és legyen mód arra, hogy „úgy rendezzük be Magyarországon az életünket, ahogy a magyar érdekek azt megkövetelik, és ebben korábban kötött megállapodások, korlátok ne akadályozzanak bennünket, ezért is volt az, hogy amint lehetett (...), le is zártuk a régi együttműködésünket az IMF-fel” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, „boldog azért nem vagyok”, mert Magyarország még messze nem a legjobb helye a világnak.

Közölte: ha a magyar kormány nem folytatna rendkívül aktív gazdaságpolitikát a következő évben, hanem csak hagyná, hogy történjen, ami a piacokon meg a gazdaságban magától is megtörténik, akkor bajban lenne, mert a magyar gazdasági növekedés is igazodna az eurózóna tagállamainak rendkívül lassú növekedési üteméhez. Ezt el akarjuk kerülni, ezért van szükség a növekedést serkentő politikára – közölte.

Németországhoz igazodva

A német gazdaság jövő évi növekedési kilátásának meghatározását követően elképzelhető, hogy a most 1,5 százalékra tervezett magyar növekedési előrejelzést lejjebb viszi a kormány – közölte a miniszterelnök.

Orbán Viktor kifejtette: már erre az évre is cél volt a 3 százalékos gazdasági növekedés, ám „valahol a 2 környékén leszünk a számok mostani tanúsága szerint”. 2012-ben is szeretett volna a kormány egy legalább ekkora növekedést, de a külső környezet változása miatt fokozatosan le kellett adni a célokból – mondta.

A kormányfő rámutatott, a magyar a német gazdaság teljesítményével áll a legszorosabb összefüggésben, ezért a kabinetnek az az álláspontja, hogy amíg Németország a saját költségvetésében nem határozza meg a saját növekedési kilátását, addig „nekünk is óvatosnak kell lennünk”. „Amint a számot látjuk, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a most 1,5 százalékon álló növekedési előrejelzésünket a következő évben lejjebb vigyük, de ennek az a feltétele, hogy a németek is ezt tegyék” – jelentette ki.

„A legnagyobb istencsapás”

Orbán Viktor szólt arról is, hogy kormánya három elvhez igazítja lépéseit: a tehermegosztás elvéhez, a felerősítés politikájához – idetartozik a devizahitelesek megsegítésének kormányzati törekvése –, valamint a szerkezetátalakítás politikájához. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: az a cél, hogy azokat a rendszereket – például az oktatási, szociális, munkaügyi rendszert –, amelyek adósságot termelnek, átszervezzék, mert a jövőben még inkább az adósság lesz „a legnagyobb istencsapás”.

A Rába-részvények megvásárlására tett ajánlattal kapcsolatban arra a kérdésre, hogy mi szüksége van az államnak a Rábára, a miniszterelnök azt mondta: a Rába legnagyobb részvénytulajdonosa egy maláj csoport, és „azt gondoltuk, ha már a nyugdíjpénztár átalakítása során Rába-részvény került az államhoz, nem az a jó politika, hogy a Rába-részvényeket eladjuk, hanem kivásároljuk a malájokat, majd utána olyan pozícióba hozzuk az államot a Rábában, hogy tudjunk rendes nemzeti iparpolitikát folytatni a Rába bevonásával is”. A nemzeti vagyon gyarapítását – folytatta –, különösen ha nemzeti érdekkörbe való visszaszerzésről van szó, mindig is fontosnak tartotta, az a munkája legszebb részéhez tartozik. Megjegyezte, a nemzeti iparosítási politikának fontos része a járműgyártás.

Az agráriummal kapcsolatban kitért arra, hogy szükség lehet néhány, mezőgazdasági termékekkel kereskedő, úgynevezett kereskedőházra, amelyet vagy önállóan állít fel Magyarország, vagy néhány más országgal vegyesvállalati formában.

A Magyar Diaszpóra Tanács csütörtöki alakuló ülésén elmondott szavait megerősítve kifejtette: szerinte egy zavaros húsz év van mögöttünk, „amelynek jól leírható tulajdonságai vannak”. Az alkotmányos intézmények gyengék voltak, és nem volt új alkotmány, a nem a kommunista múltból jövő pártok nem voltak szervezetileg megerősödve, a verseny- és a piacszabályokat pedig a régi rendszer kapcsolati hálói felülírták – sorolta. „Ez a posztkommunizmus, ezt kell lezárnunk, ezzel bíztak meg a választók másfél évvel ezelőtt, és én ezen dolgozom” – zárta szavait a kormányfő.