„A szabad kéz politikáját nem akarjuk feladni”

A kormány a pénzügyi stabilizálás korszakát lezárta, most viszont meg kell nyitni a növekedés korszakát.

Arra a kérdésre, így képzelte-e, hogy másfél évig fog tartani ez a fajta pályára állítás, Orbán Viktor azt válaszolta: „nagyjából így képzeltük”. A legfontosabb dolog az volt, hogy „szabad kezet tudjunk kapni vagy szerezni magunknak”, és legyen mód arra, hogy „úgy rendezzük be Magyarországon az életünket, ahogy a magyar érdekek azt megkövetelik, és ebben korábban kötött megállapodások, korlátok ne akadályozzanak bennünket, ezért is volt az, hogy amint lehetett (...), le is zártuk a régi együttműködésünket az IMF-fel” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, „boldog azért nem vagyok”, mert Magyarország még messze nem a legjobb helye a világnak.

Közölte: ha a magyar kormány nem folytatna rendkívül aktív gazdaságpolitikát a következő évben, hanem csak hagyná, hogy történjen, ami a piacokon meg a gazdaságban magától is megtörténik, akkor bajban lenne, mert a magyar gazdasági növekedés is igazodna az eurózóna tagállamainak rendkívül lassú növekedési üteméhez. Ezt el akarjuk kerülni, ezért van szükség a növekedést serkentő politikára – közölte.

Németországhoz igazodva

A német gazdaság jövő évi növekedési kilátásának meghatározását követően elképzelhető, hogy a most 1,5 százalékra tervezett magyar növekedési előrejelzést lejjebb viszi a kormány – közölte a miniszterelnök.

Orbán Viktor kifejtette: már erre az évre is cél volt a 3 százalékos gazdasági növekedés, ám „valahol a 2 környékén leszünk a számok mostani tanúsága szerint”. 2012-ben is szeretett volna a kormány egy legalább ekkora növekedést, de a külső környezet változása miatt fokozatosan le kellett adni a célokból – mondta.

A kormányfő rámutatott, a magyar a német gazdaság teljesítményével áll a legszorosabb összefüggésben, ezért a kabinetnek az az álláspontja, hogy amíg Németország a saját költségvetésében nem határozza meg a saját növekedési kilátását, addig „nekünk is óvatosnak kell lennünk”. „Amint a számot látjuk, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a most 1,5 százalékon álló növekedési előrejelzésünket a következő évben lejjebb vigyük, de ennek az a feltétele, hogy a németek is ezt tegyék” – jelentette ki.

„A legnagyobb istencsapás”

Orbán Viktor szólt arról is, hogy kormánya három elvhez igazítja lépéseit: a tehermegosztás elvéhez, a felerősítés politikájához – idetartozik a devizahitelesek megsegítésének kormányzati törekvése –, valamint a szerkezetátalakítás politikájához. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: az a cél, hogy azokat a rendszereket – például az oktatási, szociális, munkaügyi rendszert –, amelyek adósságot termelnek, átszervezzék, mert a jövőben még inkább az adósság lesz „a legnagyobb istencsapás”.

A Rába-részvények megvásárlására tett ajánlattal kapcsolatban arra a kérdésre, hogy mi szüksége van az államnak a Rábára, a miniszterelnök azt mondta: a Rába legnagyobb részvénytulajdonosa egy maláj csoport, és „azt gondoltuk, ha már a nyugdíjpénztár átalakítása során Rába-részvény került az államhoz, nem az a jó politika, hogy a Rába-részvényeket eladjuk, hanem kivásároljuk a malájokat, majd utána olyan pozícióba hozzuk az államot a Rábában, hogy tudjunk rendes nemzeti iparpolitikát folytatni a Rába bevonásával is”. A nemzeti vagyon gyarapítását – folytatta –, különösen ha nemzeti érdekkörbe való visszaszerzésről van szó, mindig is fontosnak tartotta, az a munkája legszebb részéhez tartozik. Megjegyezte, a nemzeti iparosítási politikának fontos része a járműgyártás.

Az agráriummal kapcsolatban kitért arra, hogy szükség lehet néhány, mezőgazdasági termékekkel kereskedő, úgynevezett kereskedőházra, amelyet vagy önállóan állít fel Magyarország, vagy néhány más országgal vegyesvállalati formában.

A Magyar Diaszpóra Tanács csütörtöki alakuló ülésén elmondott szavait megerősítve kifejtette: szerinte egy zavaros húsz év van mögöttünk, „amelynek jól leírható tulajdonságai vannak”. Az alkotmányos intézmények gyengék voltak, és nem volt új alkotmány, a nem a kommunista múltból jövő pártok nem voltak szervezetileg megerősödve, a verseny- és a piacszabályokat pedig a régi rendszer kapcsolati hálói felülírták – sorolta. „Ez a posztkommunizmus, ezt kell lezárnunk, ezzel bíztak meg a választók másfél évvel ezelőtt, és én ezen dolgozom” – zárta szavait a kormányfő.