Az MTI-hez eljuttatott dokumentum alapján 32 tagjelölt vár belépésre, miközben 269 regisztrált segítő tagot tartanak nyilván. Az e-mail megfogalmazása szerint ez két hónap alatt „bő 30 százalékos” növekedést jelent. Hozzáteszik, hogy az egyszerűsített tagfelvételi eljárás „gyümölcsei” már két hét után határozottan érzékelhetőek.
Az MTI úgy tudja, hogy az egyszerűsített tagfelvételi eljárásról a párt október közepi pécsi kongresszusa döntött. Akkor úgy határoztak, hogy a jövendőbeli párttagok nemcsak a területi alapszervezeteknél, hanem a pártközpontban is jelentkezhetnek. Ennek ellenére az LMP létszáma novemberben alacsonyabb volt, mint az év elején, amikor 696 tag mellett 14 tagjelöltet és 142 segítőt jegyeztek. Az MTI úgy értesült, hogy a taglétszám idén júliusban volt a legmagasabb 707 fővel, 22 jelölt és 191 segítő mellett.
Egy részük „csak a levelezőlistákon létezik”
Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó LMP-sek az alacsony taglétszám mellett a másik, legalább ekkora súlyú problémának nevezték, hogy a hivatalosan regisztrált párttagság egy része „csak a levelezőlistákon létezik”, a korábban belépett tagok meghatározó hányada nem vesz részt a párt munkájában, sokan közülük a nekik címzett üzenetekre sem válaszolnak.
Ezt két, a II. kerületi kampányban írt mozgósító e-mail bemutatásával is illusztrálták, amelyekből többek között az is kiderül, hogy vidékről is aktivistáknak kellett a fővárosba utazniuk, hogy az utolsó napokban biztosan össze tudják gyűjteni az ajánlószelvényeket. A problémát érzékeltetendő az LMP-sek felhívták a figyelmet, úgy volt szükség a fővárosi és vidéki mozgósításra, hogy a borsodi után a párt I.-II.-XII. kerületi alapszervezete a legnagyobb létszámú.
A megkérdezett párttagok közül többen is a taglétszám-csökkenés egyik okaként nevezték meg, hogy júliusban a pártkongresszus egy gazdasági átvilágítás eredményére hivatkozva feloszlatta a Fejér megyei szervezetet, amellyel az ottani LMP-sek automatikusan elveszítették a tagságukat.
Az okokról szólva kitértek a párt anyagi helyzete mellett arra, hogy jelenleg hivatalosan két ember dolgozik a hálózatépítésen, ráadásul a tavalyi választásokat megelőző, illetve azokat követő „hurráoptimizmus” elmúlt. Emlékeztettek arra, hogy a legkisebb létszámú frakcióként a parlamenti pártok közül eleve az LMP jut a legkisebb állami támogatáshoz, amelyből a választási kampány során felvett tartozásokat is törleszteni kell. Szavaik szerint a maradék nagy részét „elviszi a központ és a szakértők”, amit a párttagság egyik fele – elsősorban az, amelyik kevésbé lát bele a parlamenti munkába – nehezen visel. Az LMP valamivel több mint 227 millió forint állami támogatást kap idén, ebből a frakció működésére – az MTI információi szerint – körülbelül 105 milliót költenek.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!