A tárca közleménye szerint a törvényjavaslat egységes szerkezetbe foglalja a köztisztviselőkre és a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat; a magyar közszolgálat újjászervezésének fontos állomása; a hivatás elismeréseként létrejön a magyar kormánytisztviselői kar.
A törvényjavaslat – fő szabályként – 2012. március 1-jén lép hatályba, így kellő felkészülési idő áll rendelkezésre a jogalkalmazók számára.
A javaslat a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek kormányzati szolgálati jogviszonyára, az autonóm szerveknél, illetve a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők közszolgálati jogviszonyára is kiterjed. A rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelem szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre szintén e törvény szabályait kell alkalmazni; emellett a szakmai állami vezetők (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és a jegyző jogállását is az új törvény szabályozza.
A közlemény kitér arra is, hogy a javaslat parlamenti elfogadásával átalakul az érdekegyeztetés rendszere: létrejön az állami közszolgálat szakmai kamarája, a magyar kormánytisztviselői kar és a közszolgálati érdekegyeztető fórum.
A kar létrehozásának célja egy olyan közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozása, amely hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősödéséhez – olvasható –, azzal, hogy a tagság kötelező.
A kar a feladatait, hatásköreit, valamint kötelezettségeit, jogait a törvénytervezet keretei között és a belső szabályozás szerint kialakított önigazgatási rendszerében gyakorolja. Hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása. A kar állami felügyeletét az ügyészség látja el.
A központi érdekegyeztetés eddigi két fórumát a jogszabály egységesíti: a jövőben közszolgálati érdekegyeztető fórum néven működik a közigazgatási szervek, valamint a közszolgálati tisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából.
A közlemény szerint a jelentősebb új szabályok között van, hogy átalakul a teljesítményértékelés rendszere; a rugalmasság érdekében megszűnik az ügykezelők illetménytáblája, a továbbiakban a munkáltató a garantált bérminimum, illetve az illetményalap hatszorosa körüli mértékben (körülbelül 230 ezer forintban) meghatározott felső korlát keretei között állapítja meg az illetmény összegét, figyelembe véve a szolgálatban eltöltött időt is; a munkaköri pótlék megállapításának lehetősége lépést tesz a munkaköralapú rendszerre való áttérés irányába; bevezetésére 2012. július 1-jétől kerül sor a minisztériumokban (fontos, hogy ehhez többletforrás nem szükséges); a törvényjavaslat rögzíti a kormánytisztviselői hivatásetikai alapelveket és kötelezettségeket is.
Minden közszolgálatot ellátó tisztviselőtől elvárható a hűség és elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem. A vezetőkkel szemben támasztott további alapelvek, a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése, a számonkérési kötelezettség – közölte a KIM.
A törvényjavaslat jogszabályi szinten rögzíti az ösztöndíjas foglalkoztatás főbb szabályait is.
