A honvédelmi miniszter, fideszes országgyűlési képviselő a kormánytagok országjárása keretében tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a megállapodás nem jelentheti, hogy az ország szuverenitása, a kormány cselekvési tere „a 2008–2010 közötti szintre süllyedjen vissza”, és főként nem jelenti azt, hogy az ország ismét „kényszerkölcsönöket” vegyen fel. A kormánynak továbbra is szilárd törekvése, hogy úgy segítse az emberek életét, ahogyan azt a magyar érdekek megkövetelik – fűzte hozzá.
„Többé Magyarország gazdasági önállóságát senki sem korlátozhatja, ez a kormány filozófiájának első számú tétele” – jelentette ki.
A kormány megalakulása óta az egyik legfontosabb feladata az volt, hogy a magyar gazdaság alapjait megerősítve visszaszerezze a piaci bizalmat, és ennek keretében a kormány az ország gazdasági mozgásterét bővítette, és a gazdasági szuverenitást visszaállította – mondta.
Mindezek eredményeként az ország gazdasági mutatói jelentősen javultak, csökkent az államadósság, a munkanélküliség, a GDP-arányos államháztartási hiány Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta először csökkent 3 százalék alá – sorolta. Hangsúlyozta, a kormány olyan döntéseket hozott, amelyek a közteherviselés és a társadalmi szolidaritás alapelveit vették figyelembe, azonban kétségkívül soha nem lettek volna meghozhatók, hogyha 2010 őszén „nem zárjuk le az IMF-fel a régi típusú együttműködést”.
Hende Csaba a kormánynak a közteherviselésen és a társadalmi szolidaritáson alapuló döntéseit felidézve említette a bankadó bevezetését, az ágazati különadók kivetését, a telekommunikációs cégek, a kereskedelmi láncok és a főleg külföldi tulajdonú energiaszektor megadóztatását.
Az IMF-fel kialakított régi típusú együttműködés lezárása nélkül biztosan nem lett volna lehetséges az árfolyamgát és a végtörlesztés bevezetése „a devizaadósság csapdájában vergődő” családok kimentéséért – mondta, hozzátéve, nem lett volna lehetséges a rezsiköltségek befagyasztása, a nyugdíjak emelése, a gyes három évre való visszaállítása sem.
Hende Csaba szerint a pénzügyi stabilizálás korszaka lezárult, most a gazdasági növekedés korszakát kell megindítani, erre éppen azért van szükség, hogy Magyarország el tudjon szakadni az eurózóna válságövezetétől.
Ennek érdekében bízta meg a kormány Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert azzal, hogy november végére dolgozza ki a gazdasági növekedést serkentő tervet. Ennek része a pénzügyi biztonsági rendszer megteremtése, amelynek érdekében a kormány tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val – hangoztatta.
Százezernél is több családon segíthet
A kormány intenzíven dolgozik azon, hogy a közszférában foglalkoztatottaknak is egy a devizahitel csapdájából kimenekülést lehetővé tevő konstrukció szülessen. Az elképzelés részleteiről szólva annyit árult el, hogy egy elviselhető kamatozású forinthitel-konstrukció kidolgozásáról van szó, amit a közszférában dolgozó köztisztviselők, közalkalmazottak, köztük például pedagógusok, rendőrök, katonák is igénybe vehetnének. A miniszter utalt arra, hogy már korábban megkezdődött a közszférában annak felmérése, hogy hány család és milyen mértékig érintett a devizaadósságban.
Hende Csaba szólt arról is, hogy a kormány lehetővé teszi, hogy 7,5 millió forintig a munkáltatók adó- és járulékmentes juttatást adhassanak az alkalmazottaiknak, akik ezt kizárólag a devizahitelük végtörlesztésére fordíthatják. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de a kormány szándéka az, hogy százezernél is több családot hozzon ki a tervezett intézkedésekkel „az egyiptomi adósrabszolgaságból” – mondta.
