A parlament honlapján megtalálható javaslat szerint a jövőben 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak a szavazók.
Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós lesz, amelynek során a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségi listára, ennek hiányában egy pártlistára voksolhatnak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választásra jogosultak, vagyis a határon túli magyarok egy pártlistára szavazhatnak majd.
A javaslat az Alkotmánybíróság 2005. évi határozatának megfelelően úgy rendelkezik, hogy az egyéni választókerületek ne lépjék át a megyehatárokat, a főváros határát, összefüggő területet alkossanak és a választásra jogosultak száma megközelítőleg azonos legyen. Az eltérés mértéke kizárólag abban az esetben lehet több 15 százaléknál, ha – például a migráció következtében – az eltérés objektív okok miatt már nem tartható. A javaslat akkor teszi kötelezővé az Országgyűlés számára a választókerületek határainak megváltoztatását, ha az eltérés meghaladja a 20 százalékot.
1500 ajánlószelvény kell
A benyújtott javaslat a fővárosban 18, Pest megyében 12 egyéni választókerületet hoz létre. A többi megyében a választók létszámával arányosan 2 és 7 közötti lesz az egyéni választókerületek száma. Tekintettel a választókerületek területének, ezáltal az egy választókerületre eső választópolgárok számának növekedésére, a jelöléshez legalább ezerötszáz, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár ajánlása szükséges – áll a javaslat indoklásában. Minden választó csak egy jelöltet támogathat ajánlásával, és kizárólag a lakóhelye szerinti egyéni választókerület jelöltjét.
Az egyfordulós választások során mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényes voksot kapja, függetlenül a választáson megjelentek számától. Az országos listán megszerezhető mandátumok száma a javaslat szerint 93 lesz. Országos lista kétféleképpen állítható: pártlistaként vagy nemzetiségi listaként.
Pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és Budapesten – legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltállításuk alapján – kizárólag ugyanazon pártok részvételével – közös pártlistát is állíthat. Egy párt kizárólag egy – önálló vagy közös – pártlista állításában vehet részt. A javaslat rögzíti, hogy pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint az országos listán megszerezhető mandátumok száma.
Maradnak a töredékszavazatok
A pártlistán való mandátumszerzés feltétele, hogy az megszerezze a pártlistákra és a nemzetiségi listákra országosan leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát. Közös pártlistáknál a feltétel a szavazatok legalább 10 százaléka, kettőnél több, legalább három párt által állított közös lista állítása esetén 15 százalék megszerzése. A javaslat szerint megmarad a töredékszavazatok rendszere.
Országos nemzetiségi önkormányzat csakis nemzetiségi listát állíthat, amelynek állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választók legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges. A nemzetiségi listán a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt. Az indoklás szerint ez kizárja annak lehetőségét, hogy egy személy nemzetiségi és pártlistán egyszerre legyen jelölt.
A nemzetiségek számára a javaslat kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosít, a nemzetiségi listás mandátumszerzésük esetleges elmaradása esetében pedig bevezeti a nemzetiségi szószóló jogintézményét, amely biztosítja számukra az Országgyűlés munkájában való részvételt. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz. Az új törvény a javaslat szerint 2012. január 1-jén lép hatályba.
