Az államtitkár arra is kitért, hogy a legtöbb konzuli ügy jelenleg a szomszédos országokban fordul elő az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban. Elmondta, hogy január 1-je óta 76 ezer ilyen kérelmet nyújtottak be, s ebből több tízezres a nem a Magyarországgal szomszédos térségekből jelentkezők száma. Névmódosítást 32 ezren kértek – tette hozzá.
Segítenek a bajban
F. Tóth Gábor, a konzuli főosztály vezetője elmondta: a vízumkiadások területén 10-15 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben az ügyek száma, a klasszikus konzuli ügyek száma pedig megkétszereződött. A konzulátusok tavaly mindkét csoportban 380 ezer ügyet intéztek, ezt a számot idén már júliusban elérték. Ebben a növekedésben alapvetően a turizmus bővülése játszik szerepet – tette hozzá.
Bába Iván az úgynevezett mobil konzuli csoportról is szólt. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén további konzult küldenek a helyi konzulátus megerősítésére, így történt ez a közelmúltbeli egyiptomi buszbaleset esetén is, amikor a két kairói magyar konzul mellé Budapestről a legelső repülőgépjárattal egy harmadik konzult rendeltek. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar állampolgárok azokban az országokban, ahol nincs magyar konzul, bármely EU-tagállam konzuli szolgálatához fordulhatnak segítségért. Az uniós polgárok kölcsönös védelmével kapcsolatos jog azonban csak a bajba jutás eseteire értendő.
F. Tóth Gábor hozzátette: a lehető legszélesebben próbálják értelmezni a bajba jutás fogalmát, hogy segíthessenek a magyar állampolgároknak. Elmondta, ha valakinek például ellopják külföldön a pénzét, akkor az esetek több mint 90 százalékában, a hozzátartozókat megkeresve a konzul anyagi segítséget tud keresni és találni. Súlyos érdeksérelem esetén, amikor már semmilyen más lehetőség nincsen, visszatérítendő, köztartozásként behajtható konzuli kölcsön is nyújtható – tette hozzá a konzuli főosztály vezetője.
