Ezekben városokban, amelyekben jelentős számú magyarság él, ha a költségvetési lehetőségek engedik, a következő hónapokban újraindul a konzuli szolgálat – mondta a szolgálatot irányító államtitkár a tárca háttérbeszélgetésén, hozzátéve, „keressük az anyagi feltételeket”. Bába Iván kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a Külügyminisztérium a közelmúltban, elsősorban a szomszédos országokban jelentős létszámbővítést hajtott végre a konzuli hálózatban, és csak egy missziót zártak be a nigériai Abudzsában tavaly ősszel. A brazíliai Sao Paulóban a napokban nyílt magyar konzuli iroda.
Az államtitkár elmondta, hogy a külföldön állomásozó konzulok sok más teendő mellett bajba jutott magyar állampolgárok megsegítésével is foglalkoznak, így például közreműködnek útlevelek pótlásában és a balesetekből adódó feladatok ellátásában.
Tévhitek
Kifejtette, hogy a konzulok munkájával kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben. Ezeket részben eloszlatva elmondta: a konzul nem tudja a magyar állampolgárok helyett a kiszabott büntetéseket és bírságokat befizetni, nincs lehetősége az adott országban hozott döntéseket vitatni vagy megváltoztatni, nem kezdeményezheti magyar állampolgárok szabadon bocsátását és nem láthatja el azok jogi képviseletét. Arra sincs lehetősége, hogy ügyvédek tiszteletdíját és orvosi kezelések díját megtérítse vagy megelőlegezze, nem tud közreműködni munkavállalási engedélyek beszerzésében, és nem jár el családügyi vitákban sem. Kitért arra, hogy a hazautazás költségét csak végső, úgynevezett különös méltánylást igénylő esetekben – például külföldön rekedt kiskorúak esetében – tudja megelőlegezni a konzul.
Bába Iván elmondta, hogy az évi 3 milliárd forintos bevételt hozó konzuli hálózat tevékenységi köre bővül, elsősorban a globális utazási igények növekedésével. Megjegyezte, hogy Oroszországból – a tehetős középosztály létrejöttével – a kiutazó turizmus az elmúlt két évtizedben megsokszorozódott (az Európába beutazó oroszok egy része Magyarországtól kér schengeni vízumot).
