A nyugdíjrendszernek honorálnia kell a gyermekvállalást

Hazánkban véget ér a „demográfiai tavasz” korszaka, ezért lényegesen nehezebb lesz a nyugdíjrendszer átalakítása.

2000 és 2008 között a GDP-arányos nyugdíjkiadások növekedésében hazánk a harmadik helyen állt az Európai Unióban – mondta el Viszkievicz András. Szólt arról is, hogy az élen az az öt európai ország áll (Görögország, Írország, Portugália, Magyarország, Románia), amelyeknek az IMF-hez kellett fordulnia. A svéd nyugdíjrendszerben az egyének közötti arányok rögzítettek, míg az összes nyugdíjkifizetés igazodik a demográfiai és munkahelyi lehetőségekhez – hangsúlyozta a szakértő.

Svédországban bár a garantált alapnyugdíj 40 százalékot érint, de a teljes „tortából” csak 6,6 százalékot tesz ki, míg a legnagyobb elem, a névleges egyéni számla közel 70 százalékot. A szakértő szólt arról is, hogy a rendszer egyik legfőbb kelléke a tartalékalap, amelynek mérete 2010-ben a svéd GDP 27 százalékát tette ki, amely 4,1 évnyi kifizetésre elég.

A hiányt meg lehetne osztani

Viszkievicz elmondta, hogy hazánkban nem állandóak a halandósági viszonyok, ráadásul az utóbbi 30 évben jelentősen kevesebben születtek, mint korábban. Szerinte a nyugdíjkassza hiányát, ami 2012-ben várhatóan 100 milliárd forint lesz, esetleg meg lehetne osztani a résztvevők között. „Egy jó nyugdíjrendszerrel nem lehet javítani a gazdaság állapotán, de egy rosszal csak rontani lehet rajta.”

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Svédországban hét, Lengyelországban hat évig tartott az új modell kiépítése. Az alapnyugdíj kapcsán úgy nyilatkozott, hogy hazánkban 40 százaléknál kisebb lehet annak az aránya, mivel a szélsőségesen alacsony nyugdíjak száma kevés.

Elszalasztott lehetőség

Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója úgy látja, a svéd nyugdíjmodell egyik fő eleme az egyéni számlavezetés, valamint az önszabályozó komponens. Szerinte csupán minimális változások lennének a mostani rendszerben, ha a parlament esetleg ebbe az irányba mozdulna el. Nem kerülhető el a nyugdíjak és a várományok lecsökkentése a fenntarthatóság érdekében – tette hozzá.

A kutató elmondta, amíg a nyugdíjasoknak van szavazati joga, addig a hazai politikai helyzetben elképzelhetetlen a nyugdíjak csökkentése. „A gyermekvállalást mindenképpen honorálnia kell a nyugdíjrendszernek.” Magyarország az 1990-es évek közepétől mostanáig élte a demográfiai tavasz időszakát, mivel a Ratkó-unokák beléptek a járulékfizetők közé, míg a Ratkó-gyerekek nem léptek ki a munkavállalói világból, ezért ebben az időszakban lett volna a legjobb lehetőség a svéd modell bevezetésére – mutatott rá a szakértő.