Ilyen nem volt 2010 óta, 74 milliárd érkezik

Több tíz milliárdos pályázati forrás nyílhat meg az innovációs cégek számára, de a szakma egyelőre kételkedik.

2010 nyara óta először nyílik lehetőség arra, hogy hazai forrásokból pályázatot tudjunk kiírni – jelentette be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Nemzetközi K+F programokra 5,5 milliárd, a K+F projektek és vállalatok támogatására 28,3, vállalati technológiai fejlesztésre 23,3, K+F+I együttműködés (vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek) 17,5 milliárd forint, összesen 74,6 milliárd forint pályázati pénz jut erre a területre – derült ki a tájékoztatásából.

Március 15-én jelennek meg az első pályázatok, amelyek 29,3 milliárd forintot takarnak, majd május–júniusban újabb 21,8 milliárd forintot hirdetnek meg. Jelenleg 24 milliárd értékben van futó program – tette hozzá Cséfalvay. Kitért arra is, hogy nem fogja érinteni a kohéziós alapok befagyasztása az innovációs forrásokat, de egyébként a kormány megtette az intézkedéseket a 3 százalék alatti hiány biztosításához.

Minél hamarabb látni kéne

A hazai innovációval foglalkozó gazdasági társaságok számára a legfontosabb idei változás, hogy megszűnt az innovációs járulék leírhatósága. Egyelőre korai lenne arról nyilatkozni, hogy milyen hatást fejt majd ki a kutató-fejlesztő szektorra ez a változás – mondta el az MNO-nak ennek kapcsán Greiner István, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) alelnöke.

Valószínűleg 12-16 hónap kell ahhoz, hogy lássuk, mi történik, de az összes törvényi változás figyelembevételével meg kell, hogy nyíljanak azok a csatornák, amelyek pályázati úton biztosítják a K+F finanszírozását – tette hozzá. „Minél hamarább látni kellene a kiírásokat, mivel már eddig is sokan hagyták el ezt a területet az egyre szűkebb források miatt” – fogalmazott a MISZ alelnöke.

El is mosódhat

Greiner szerint adott esetben elég lehet a 75 milliárdos idei tervezett forrás erre a területre, de mivel nem látják, hogy milyen elvek alapján osztják majd ki, így sok a bizonytalanság. – Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megmondjuk, mire költsön a költségvetés, a pénz nem minden, azt jól és gyorsan kell odaadni a megfelelő helyre – tette hozzá.

A szakember szerint az innovációs projektek esetén több év annak a megtérülése, így nem várható gyors visszacsatolás. A korábbi évek kihagyása mindenképpen látszódni fog, ami a gazdasági teljesítményben is megmutatkozik majd, de Greiner bízik benne, hogy ez el fog mosódni.

Nem jelenik meg az üzleti szférában

Szabó Gábor, a MISZ elnöke rámutatott arra, hogy a kkv-k innovációs állapota tekintetében Európában hátulról a harmadikak vagyunk. A támogatási rendszer bizonyos szempontból lemond a kkv-kről, ami egyáltalán nem szerencsés – tette hozzá. Most olyan évek elé nézünk, amikor a felsőoktatásban keretszámcsökkenések következnek, kutató-fejlesztő helyeket zárnak be, így nem lehet növelni a ráfordítást – összegezte a kialakult helyzetet

Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója rámutatott arra, hogy a hazai gazdaság versenyképessége az elmúlt tíz évben lényegesen csökkent. Maga a kutatás-fejlesztési tevékenységben lényegesen jobban állunk, mint annak gazdasági megjelenésében. A K+F-eredmények jelentős része nem jelenik meg az üzleti szférában és nem hasznosul.