Minden más vallásnál könnyebben felismerhetőek az iszlám hit női követői a ruházkodásukról. Testük különböző részeit kendővel fedik el, van, hogy csak a fejük, de szélsőséges esetben a szemük sem látszik ki a lepel alól.
A legszabadabb irányzat országainak hölgy tagjai (pl. Törökország, Malajzia) csupán a hajukat és a fejet eltakaró kendőt viselnek, a hidzsábot. Ezek rendszerint színes anyagól készülnek, különböző díszítő elemekkel. Egy nőnek több hidzsábja is lehet, így könnyedén tud csinosan, divatosan öltözködni az aznapi ruhájához illeszkedően. Ennek egy visszafogottabb verziója, amikor az öltözék ugyanúgy látni engedi az arcot, ámde a ruha teljesen fekete színű, esetleg díszítő elemekkel.
A következő fokozat a nikáb, amikor a fekete ruhából a nőknek csak a szeme látszik ki, illetve a kézfeje. A legkevesebbet mutató öltözet pedig a burka, ahol a szem és a kézfej is takarásban van, semmi sem látszódhat ki.
Muszlim nők külföldön
A hazájuk határain kívül élő muszlim nők azonban kénytelenek igazodni az adott ország szokásaihoz, törvényeihez, így viszonylag kevés talpig feketébe öltözött nőt láthatunk élőben Európában. A nyugati országok egyre kevésbé toleránsak a teljes arcot takaró öltözékkel. Ennek nem csupán vallási diszkriminációs okai vannak. Az eltakart arc bizalmatlanságot, félelmet kelthet az ehhez nem szokott európai emberekben.
Gondoljunk csak bele például, hogy egy bűnöző akár évekig rejtőzködhet szabadlábon egy ilyen álca mögött.
A Korán szerint a muszlim nőknek szerényen kell öltözködniük, eltakarva testük nagy részét, amikor nem közeli rokonok vagy házastársak jelen vannak. Ugyanakkor az iszlám tudósai között viták folynak arról, hogy a burka vagy a nikáb viselése kötelező-e vagy pusztán ajánlott.
Mi váltotta fel a befogadás és elfogadás narratíváját?
Korábban sok európai ország – különösen migrációpártiak – a befogadásra és toleranciára helyezte a hangsúlyt. Azonban az arcfedő öltözékek egyre élesebb társadalmi–politikai témává váltak.
Az ellentmondások nőttek:
- A biztonsági aggályok (azonosítás, közbizalom) sok országban komoly érvet szolgáltattak, például Ausztria ezt a terrorellenes intézkedések részeként kommunikálta.
- Más országok (például Franciaország) a szekularizmus elvét hozták előtérbe – a vallási szimbólumok közterületi jelenléte ellentétes az állami semlegességgel.
- Társadalmi kohézió érdekében is indokolták: a teljes arcfedés megnehezíti a közterületeken való interakciót, bizalmatlanságérzetet kelthet olyan társadalmakban, ahol ez idegen.
- Feminista és egyenlőségi szempontból szintén indokolták: egyesek szerint ezek a ruhadarabok a női elnyomás szimbólumai, és a tilalmak elősegíthetik a nemek közötti egyenlőséget.
