Amíg kislány vagy és általános iskolába jársz, gyereknek kell lenned. Majd ha felnősz, eldöntheted, hogy akarsz-e viselni fejkendőt
– magyarázta a szociáldemokrata kormány által, a kisebbségben élő nők jogainak biztosítására felállított bizottság vezetője, Christina Krzyrosiak Hansen.
A testület augusztus végén kilencpontos törvényjavaslatot tett közzé, amelyben szerepel a dán nyelvtanfolyamok biztosítása, a modern gyermekneveléssel kapcsolatos oktatás, valamint a muszlim iskolák szigorúbb ellenőrzése. Míg a dokumentum más pontjai nem kaptak nagy visszhangot, a hidzsáb betiltása az általános iskolákban megosztotta a politikai közösséget és a lakosságot is.
A jobboldali Dán Néppárt támogatja a javaslatot: szóvivőjük elmondta, a hidzsáb egy vallási szimbólum, amely amellett, hogy az elnyomást jelképezi, azt is jelzi, hogy viselője „nem Dániához tartozik”.
„Senki ne mondja azt nekem, hogy egy tízéves kislány saját maga dönt úgy, hogy fejkendőt akar viselni” – tette hozzá. A liberálisok azonban ellenzik a fejkendő betiltását, ugyanis nem látják jelét annak, hogy viselése növelné az egyenlőtlenséget, viszont szerintük megbélyegezheti azokat a nőket, akik később döntenek a hidzsáb viselése mellett.
A kormány által felállított bizottság ugyanakkor attól tart,
a fejkendők viselése az iskolákban két csoportra oszthatja a gyerekeket: mi és ők.
A kilencpontos törvényjavaslat bemutatását követően, augusztus végén több ezren tiltakoztak Koppenhága utcáin. „A hidzsábom a szabadságom” – hangoztatta a tüntető tömeg. „Mindig is úgy tudtam, hogy Dániában vallásszabadság van és azt viselhetek, amit akarok, abban hihetek, amiben szeretnék. Meglepődtem, amikor hallottam a javaslatról” – magyarázta az al-Dzsazíra katari pánarab televíziós hálózatnak egy fiatal muszlim lány. Hangsúlyozta, véleménye szerint a törvényjavaslat sérti a muszlim lányok szabadságát és helytelen lenne rákényszeríteni őket arra, hogy váljanak meg a hidzsábtól.
A bizottság ugyanakkor jelezte, a törvényjavaslattal nem céljuk a vallásszabadság megsértése, de az egyre nagyobb vallási és kulturális különbségek növelték a szakadékot a kisebbségben élő nők és a dánok között.
Példaként megemlítették, hogy a muszlim lányoknak csak 43 százaléka találkozhat fiú barátaikkal szabadidejükben, a dán lányok esetében ez 88 százalék, azaz több mint duplája. Arról értekeztek, hogy míg az etnikai kisebbségbe tartozó lányok 13 százaléka tart attól, hogy akaratuk ellenére, családjuk dönt a jövőjükről, a dán fiatalok csupán öt százalékának vannak hasonló aggályai.
A bizottság célja, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg arra vonatkozóan, hogyan lehet kiegyenlíteni az ilyen különbségeket
– tették hozzá.
A közel hatmilliós Dániában az iszlám a második legnagyobb vallás – az evangélikus után –, 2020-ban a lakosság mintegy 4,5 százaléka, azaz több mint 265 ezren vallották magukat muszlimnak. Legfrissebb adatok szerint a 650 ezret is meghaladja a bevándorlók létszáma az országban, ami olyannyira számít soknak, hogy a vallási és kulturális különbségek kihívások sora elé állította Koppenhágát.
A Mette Frederiksen vezette kormány kénytelen volt a bevándorlásellenes politika felé fordulni, miután a dán társadalom befogadáshoz való hozzáállása is gyökeresen átalakult az utóbbi években, különösen a 2015-ös menekültválság óta.
Koppenhága azt tűzte ki célul, hogy nullára csökkentse a menedékkérők számát és a bevándorlók integrálódását elősegítse. Tavaly ősszel például bevezette a kormány, hogy a bevándorlók csak akkor kapják meg az állami támogatásokat, ha már dolgoznak heti 37 órában, ez alól azok sem képeznek kivételt, akik „csak” három vagy négy éve élnek Dániában.
Borítókép: Tüntetés a dán fővárosban, Koppenhágában, miután először szabtak ki a hatóságok pénzbüntetést a nikáb viseléséért 2018. augusztus 10-én (Fotó: AFP/Martin Sylvest)
