Újabb intézkedéssel szigorítana a dán kormány migrációs politikáján: az új javaslat értelmében a bevándorlók kizárólag akkor kapnák meg az állami támogatásokat, ha már dolgoznak legalább heti 37 órában. Ellenkező esetben nem lennének jogosultak a pénzügyi segélyekre. Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden ismertette, hogy a rendelet kezdetben csupán azt a becslések szerint húszezer fős társadalmi csoportot érintené, akik három vagy négy éve részesülnek állami ellátásban, azonban nem rendelkeznek bizonyos szintű iskolai végzettséggel, és dánul sem beszélnek. A kormányfő hangsúlyozta, a közel-keleti, észak-afrikai országokból, valamint a Törökországból, Afganisztánból és Pakisztánból származó nők foglalkoztatási aránya kifejezetten alacsony. A statisztikai adatok szerint az említett térségekből érkező tíz nőből hat munkanélküli.
Olyan új munkalogikát akarunk bevezetni, amelyhez az embereknek kötelességük hozzájárulni és hasznossá tenni magukat
– fogalmazott Frederiksen.
Peter Hummelgaard dán munkaügyi miniszter elmondta, a 37 órás munkakötelezettség keretében az emberek különféle munkákat végezhetnek. Ezek közé tartozik a takarítás, a strandok és erdők karbantartása, valamint önkormányzati intézményekben is vállalhatnak munkát. A rendelet továbbá hangsúlyozza, hogy a dán vállalatok is fontos szerepet kapnak az új munkahelyek létrehozásában, amelyek szintén elősegíthetik a beilleszkedést. A kormány úgy véli, a munkahelyeken a bevándorlók új embereket ismerhetnek meg, kapcsolatokat alakíthatnak ki és Dániát is jobban megismerhetik.
Az intézkedés hosszú távú célja a bevándorlók integrálódásának elősegítése és, hogy idővel nullára csökkenjen a menedékkérők száma.
A statisztikai adatok arra mutatnak rá, Dánia mintegy 5,8 milliós lakosságának 11 százaléka bevándorló-hátterű, akik több mint fele olyan országokból érkezett, amelyeket Koppenhága „nem nyugatinak” minősít.
Frederiksen szerint nem volt helyes döntés úgy állami támogatásokat adni a bevándorlóknak, hogy „semmit sem kértek tőlük”. A szociáldemokrata kormány terveit még jóvá kell hagynia a parlamentnek, azonban még más baloldali alakulatok is bírálták a javaslatot. Mai Villadsen, a Vörös-Zöld Szövetség szóvivője szerint az ilyenfajta szigorítás államilag támogatott szociális dömpinghez vezethet, amelyről akkor beszélünk, ha egy tagállam a többivel szemben alacsonyabb bérköltségek vagy lazább munkajogi szabályok révén versenyelőnyhöz jut.
