Újabb intézkedéssel szigorítana a dán kormány migrációs politikáján: az új javaslat értelmében a bevándorlók kizárólag akkor kapnák meg az állami támogatásokat, ha már dolgoznak legalább heti 37 órában. Ellenkező esetben nem lennének jogosultak a pénzügyi segélyekre. Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden ismertette, hogy a rendelet kezdetben csupán azt a becslések szerint húszezer fős társadalmi csoportot érintené, akik három vagy négy éve részesülnek állami ellátásban, azonban nem rendelkeznek bizonyos szintű iskolai végzettséggel, és dánul sem beszélnek. A kormányfő hangsúlyozta, a közel-keleti, észak-afrikai országokból, valamint a Törökországból, Afganisztánból és Pakisztánból származó nők foglalkoztatási aránya kifejezetten alacsony. A statisztikai adatok szerint az említett térségekből érkező tíz nőből hat munkanélküli.
Olyan új munkalogikát akarunk bevezetni, amelyhez az embereknek kötelességük hozzájárulni és hasznossá tenni magukat
– fogalmazott Frederiksen.
Peter Hummelgaard dán munkaügyi miniszter elmondta, a 37 órás munkakötelezettség keretében az emberek különféle munkákat végezhetnek. Ezek közé tartozik a takarítás, a strandok és erdők karbantartása, valamint önkormányzati intézményekben is vállalhatnak munkát. A rendelet továbbá hangsúlyozza, hogy a dán vállalatok is fontos szerepet kapnak az új munkahelyek létrehozásában, amelyek szintén elősegíthetik a beilleszkedést. A kormány úgy véli, a munkahelyeken a bevándorlók új embereket ismerhetnek meg, kapcsolatokat alakíthatnak ki és Dániát is jobban megismerhetik.
Az intézkedés hosszú távú célja a bevándorlók integrálódásának elősegítése és, hogy idővel nullára csökkenjen a menedékkérők száma.
A statisztikai adatok arra mutatnak rá, Dánia mintegy 5,8 milliós lakosságának 11 százaléka bevándorló-hátterű, akik több mint fele olyan országokból érkezett, amelyeket Koppenhága „nem nyugatinak” minősít.
Frederiksen szerint nem volt helyes döntés úgy állami támogatásokat adni a bevándorlóknak, hogy „semmit sem kértek tőlük”. A szociáldemokrata kormány terveit még jóvá kell hagynia a parlamentnek, azonban még más baloldali alakulatok is bírálták a javaslatot. Mai Villadsen, a Vörös-Zöld Szövetség szóvivője szerint az ilyenfajta szigorítás államilag támogatott szociális dömpinghez vezethet, amelyről akkor beszélünk, ha egy tagállam a többivel szemben alacsonyabb bérköltségek vagy lazább munkajogi szabályok révén versenyelőnyhöz jut.
Mattias Tesfaye bevándorlásügyi miniszter múlt héten éppen arról beszélt, „hiba volt Orbán Viktor bírálni, amiért szögesdrót kerítést építtetett Magyarország határán 2015-ben”. Az elmúlt években Dániába is nagy számban érkeztek a menekültek, azonban a szigorúbb intézkedéseknek köszönhetően már mérséklődtek a számok: míg 2015-ben a dán hatóságok több mint 21 ezer menedékkérőt regisztráltak, 2020-ra ez az érték 1515 főre csökkent. Idén pedig július végéig mindössze 851 menedékkérelmet nyújtottak be.
Borítókép: Migránsok érkeznek Dániába
Fotó: Ritzau Scanpix
