Hiba volt Orbán Viktort bírálni, amiért szögesdrótos kerítést építtetett Magyarország határán 2015-ben
– mondta tegnap Mattias Tesfaye, a szociáldemokrata dán kormány bevándorlásügyi minisztere. Az etióp származású politikus szerint nem ismétlődhet meg 2015, amikor Európa nem volt képes megvédeni saját külső határait, a bevándorlók pedig az autópályákon bóklásztak.
Támogatjuk, hogy erős határvédelmünk legyen. Nem csupán Európa és az Európával szomszédos országok között, de például Törökország keleti és Tunézia déli határánál is
– tette hozzá Mattias Tesfaye, mondván: Dánia támogatni fogja ezeket az országokat az illegális bevándorlással szembeni fellépésükben. A miniszter szerint nem a humanitárius segítség és az Európát védő falak közül kell választani, hanem mindkettőt.
Nem kerülhetünk olyan helyzetbe Európában, hogy két választási lehetőségünk legyen: segítünk-e a menekülőkön vagy megőrizzük-e az európai jóléti államokat. Mindkettőre van lehetőség. Erről szól a találkozónk is
– utalt az uniós belügyminiszterek tegnapi ülésére, amelyen az afganisztáni helyzetet és az onnan induló migrációs és menekülthullám kezelését vitatták meg.
Az ENSZ becslései szerint félmillió afgán hagyhatja el hazáját a tálib hatalomátvétel miatt. A 2015-ös európai migrációs válság megismétlődését – amikor főleg a szír polgárháború elől menekülők százezrei kerültek illegális utakon Európába – nemcsak Dánia akarja megakadályozni, de ugyanezt az álláspontot képviseli a hat évvel ezelőtti migrációs hullámot megtapasztaló Németország és Ausztria is.
Az otthonukhoz minél közelebb kell segíteni az afganisztáni tálib fordulat miatt menekültté váló embereknek
– mondta ugyancsak tegnap Angela Merkel német kancellár, amikor hivatalában fogadta osztrák kollégáját, Sebastian Kurzot, aki azt hangsúlyozta: Ausztria továbbra is elzárkózik újabb afgán menekültek befogadásától.
Az uniós tagállamok belügyminisztereinek kedden elfogadott, az afganisztáni helyzettel foglalkozó nyilatkozata egyértelműen olyan elképzeléseket fogalmaz meg, amelyeket a magyar kormány régóta, már a 2015-ös migrációs válsággal kapcsolatban is hangoztatott
– jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter Brüsszelben a rendkívüli uniós belügyminiszteri tanácsülést követően. Mint mondta: az afgán embereket a térségben kell tartani, és helyben kell őket segíteni a tálibok hatalomra jutása után, ugyanakkor az uniós határokat meg kell védeni.
Az EU és a tagállamok eltökéltek abban, hogy a megakadályozzák a nagy volumenű, ellenőrizetlen és illegális migrációs hullámok megismétlődését
– áll a szóban forgó nyilatkozatban.
Borítókép: Fõként Szíriából és Irakból érkező migránsok egy rendőrautó mellett ülnek a dániai Padborg melletti E45-ös autóúton 2015. szeptember 9-én, miután elhagyták a számukra biztosított ideiglenes szállást, hogy Svédországba menjenek.
Fotó: MTI/EPA/Claus Fisker
Dán migrációs szigor. Az utóbbi években a jobboldali és a jelenlegi szociáldemokrata kormány is szigorú migrációs intézkedéseket léptetett életbe. 2016-ban bejárta például a világsajtót az a hír, miszerint a hatóságok elkobozhatják a bevándorlóktól a 10 ezer koronát meghaladó készpénzt, illetve az ennél nagyobb értékű vagyontárgyakat, hogy a migránsok ezzel is hozzájáruljanak elszállásolásuk költségeihez. Korábban szó volt arról is, hogy lakatlan szigetre telepítik át az elutasított, de ki nem utasítható menedékkérőket, valamint a bűncselekményt elkövetett külföldieket, ám később elvetették a tervet. – Óvatosnak kell lennünk, nehogy túl sokan jöjjenek az országunkba, mert enélkül nem létezhet társadalmi egység – fogalmazott idén januárban Mette Frederiksen baloldali miniszterelnök, bejelentve, hogy a kormány új irányelvének értelmében arra törekednek, hogy a menedékkérők számát nullára csökkentsék.
