A muzulmán férfi biztonsági őrnek jelentkezett a svéd főváros közlekedési vállalatához, ahova be is hívták állásinterjúra. Amikor azonban az interjú előtt közölte a munkáltatóval, hogy a nőkkel való egyenrangú bánásmód a hite miatt nem jöhet szóba, az interjút lemondták – írja a Samnytt svéd hírportál, hívta fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A férfi azonban úgy érezte, hogy ez hátrányos megkülönböztetés, és panaszt tett a diszkriminációs ombudsmannál (DO). A hatóság pedig a férfi melléállt.
Egy közleményben bírálják a céget. Mint írják, a cég hibázott, amikor nem hívták be a férfit állásinterjúra. A férfi panaszában azzal érvelt, hogy nem szabad problémának tekinteni, hogy vallási okokból lenézi a nőket, mivel szerinte a munkája során nem kell kezet fognia egy nővel sem.
A stockholmi tömegközlekedési vállalat azonban másképp vélekedett, mondván, hogy egy biztonsági őrnél bizony előfordulhatnak ilyen helyzetek, és hogy igenis probléma, és a vállalat semlegességi politikájának megsértése, hogy egyáltalán alacsonyabb rendű lénynek tekinti a nőket.
A diszkriminációs ombudsman szerint azonban, ha a nőgyűlölet muszlim vallási meggyőződésre vezethető vissza, akkor azt meg kell engedni. A DO határozatában így indokolta döntését:
Az érintés olyan dolog, ami nem minden ember számára kényelmes, és nincs különösebb okunk rá, hogy a kézfogáshoz ragaszkodjunk, mivel a tiszteletteljes üdvözlésnek vannak más módjai is, amelyek nem járnak fizikai érintéssel.
A DO honlapján elérhető információkból nem derül ki, hogy a vállalatnak kellett-e kártérítést fizetnie a muszlim férfinak.
Diszkrimináció, ha nem tesznek kivételt a muszlimokkal
A svéd diszkriminációs ombudsman tavaly azután került a hírekbe, hogy egy muszlim nő fordult hozzájuk. A nő egy munkaerő-közvetítő ügynökségnél jelentkezett állásra, amely egy légitársaság számára toborzott személyzetet. A vállalatnak vannak egységes szabályai, amelyek többek között tiltják a vallási ruházatot és más ilyen jellegű feltűnő szimbólumokat.
A nő már a képzés első napján megtagadta a szabályok betartását, és magán hagyta a fátylát, ezért felszólították, hogy vagy tartsa tiszteletben a szabályokat, mint a tanfolyam többi résztvevője, vagy pedig távozzon a képzésről.
Ezután azonban a nő a diszkriminációs ombudsmanhoz (DO) fordult, és beperelte a légitársaságot, amiért szerinte az diszkriminálta őt azzal, hogy nem tett kivételt a szabályzatban kifejezetten a muszlim fátyol miatt.
Bár minden vallásra, hitre és politikai ideológiára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, a DO úgy vélte, hogy a muszlim nőket igenis diszkriminálják, ha nem tesznek külön kivételt e csoport számára. A DO úgy véli, hogy a vállalat a ruhadarab elutasításával nem a nemek közötti egyenlőséget segíti elő, hanem nemi megkülönböztetést folytat.
A vallási szimbólumokat tiltó egységes rendelet különösen negatív hatással van a vallási okokból fátylat viselő muszlim nőkre. Az érdekmérlegelés során ezért a munkaerő-piaci egyenlőséget és az egyén vallásszabadságát szembe kell állítani a munkáltató érdekeivel, és egy ilyen mérlegelés során az egyenlőségnek és a vallásszabadságnak nagyon nagy súlyt kell kapnia
– mondta Lars Arrhenius diszkriminációs ombudsman, és azt kérte, hogy a bíróság kötelezze a légitársaságot 150 000 svéd korona diszkriminációs kártérítés megfizetésére a muszlim nőnek.
