Az írásban a PSZÁF közlésére hivatkozik, mely szerint a Magyarországon működő pénzintézetek március végéig összesen 5050 lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre. A politikus azt állítja, hogy ennyi otthon van veszélyben, „annak köszönhetően, hogy a kormányzat által meghatározott kilakoltatási kvóta szerint idén mintegy 12 ezer kilakoltatásra kerülhet sor”. Hozzáteszi, hogy ezzel szemben a kabinet által megmenteni szándékozott lakások, házak száma ennél lényegesen kevesebb.
A Jobbik nehezményezi, hogy a leginkább elesett adósok számára meghirdetett Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-vel együtt legjobb esetben is csak nyolcezer ingatlan menthető meg a családok számára, „azok is úgy, hogy az eddigi tulajdonosoktól tulajdonjogukat elveszik, és azzal az életszerűtlen reménnyel áltatják őket, hogy két év múlva visszavásárolhatják saját otthonukat” – írja Z. Kárpát Dániel.
A képviselő azt is kijelenti, hogy pártjuk többszöri kérdésére, miszerint mi vár arra a több ezer családra, akit a kvóta szerint kilakoltathatnak, ám a kormányzat semmilyen módon nem segít rajtuk, még „egyetlen értékelhető válasz„ sem érkezett.
Megjegyzi azt is, hogy idén az első negyedévben 2952 nem fizető hiteladós lakóingatlanát jelölték ki kényszerértékesítésre, közülük pedig a legtöbb Budapesten és Pest megyében található. Végül kijelenti, hogy a felzárkóztatási programokra elkülönített több mint százmilliárd forint tizedéből minden családot meg lehetne menteni.
