Arra, hogy a kormányfő szerint az olyan vezetői felfogással, mint amilyet az Európai Bizottság képvisel, még egy „vidéki kócerájt” sem lehetne elvezetni, azt válaszolta: „azt nem tudom, hogyan vezetnek egy vidéki kócerájt”. Ugyanakkor – mint rögzítette – ő valóban hisz Európában és az Európai Unióban, még ha nem is gondolja, hogy a mostani helyzet az ideális, de az unió nélkül nem megy, és nem lát másik utat.
Arról is beszélt, hogy 2010 szeptembere óta a közigazgatásban – és azon belül az államigazgatásban – történt a legtöbb lényegi változás Magyarországon. Létrejött a kormányhivatalok hálózata, az eddigi 30-35 egymástól elválasztott államigazgatási intézmény egy keretbe került, egy összehangoltabb működés alapjait teremtették meg. Létrehozták a kormányablakok hálózatát, megvalósítva az egyablakos ügyintézést – sorolta a miniszterelnök-helyettes. A tárca vezetője 2013 januárjában utolsó nagy lépésként a járási és körzeti kormányhivatalok elindítását jelölte meg.
Navracsics Tibor közkeletű tévedésnek nevezte az átalakítások kapcsán, hogy megszűnnének az önkormányzatok. Minden területi közösségnek alkotmányos joga van az önkormányzatisághoz, így az egyes kerületekben a jövőben is lesz képviselő-testület és polgármester – szögezte le.
Ahol változás lehet – de ez még egyeztetés alatt áll –, az az, hogy mely feladatok kerülnek államigazgatási hatáskörbe, és adott esetben ne minden kerület tartson fenn kormányhivatalt, hanem ezeket lehessen körzetesíteni. Ez a kerületek önkormányzati rendszerét azonban nem érinti – hangsúlyozta.
Navracsics Tibor úgy látta: 1989–90-ben a közigazgatásban a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest valójában nem történt meg a szemléletváltás, teret hódított az a nézet, hogy a közigazgatás egy „értékmentes ügyintézési üzem”. A közigazgatás igenis értékorientált tevékenység, nem cél, hanem eszköz – hangsúlyozta a miniszter.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!