Veszélyben van Magyarország?

Vajon mennyiben változtatja meg hazánk mozgásterét az a tény, hogy folyamatosan csökken a magyarság létszáma a környező országokban?

Kovács András
2012. 03. 03. 17:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt hetekben egyre több – a szomszédos országokban tavaly tartott – népszámlálás eredménye kerül nyilvánosságra. A legfrissebb adatok szerint Szlovákiában a magát magyar nemzetiségűnek valló lakosság száma tíz év alatt 520 528-ról 458 467-re csökkent, azaz 62 061 fővel, arányában 9,7 százalékról 8,5 százalékra, a magyar anyanyelvűek aránya pedig 10,7 százalékról 9,4 százalékra.

Romániában 194 ezerrel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képes a magyarok száma. Míg 2002-ben 1 millió 432 ezer, 2011-ben 1 millió 238 ezer magyar élt keleti szomszédunkban. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék. Ez minimális csökkenést jelent a 2002-es 6,6 százalékhoz viszonyítva.

Nincs relevanciája?

Szerbiában egyelőre nem ismertek a nemzetiségi adatok, de a balkáni ország népessége 377 ezerrel csökkent a legutóbbi 2002-es összeírás óta. A Vajdaság lakossága 115 ezer fővel csökkent, amely mögött vélhetően a magyarok fogyása is állhat. Déli szomszédunkban 2002-ben egyébként 290 207 magyart számoltak össze.

Egyéb szempontok szerint lehet jelentős változás a határon túli magyar közösségek népességének a csökkenése, de biztonságpolitikai aspektusból nem érzem, hogy ez bármiféle minőségi eltolódást eredményezne – mondta el lapunknak Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára. A szomszédos országok lakossága is csökkent, így nincs ilyen direkt relevanciája ennek a kérdésnek a biztonságpolitikára – tette hozzá.

Meg kell várni az eredményt

2012 abból a szempontból is vízválasztó lehet hazánk és a szomszédos országok viszonyában, hogy minden olyan államban választásra kerül sor, ahol jelentős számú magyar kisebbség él. Március 10-én Szlovákiában minden bizonnyal Robert Fico foglalhatja majd el a miniszterelnöki széket, a kérdés csupán annyi, szüksége lesz-e koalíciós társra. Szerbiában áprilisban-májusban döntenek az új parlamentről, könnyen elképzelhető, hogy egy kevésbé Európa-barát kabinet kerül hatalomra.

Romániában júniusban önkormányzati, majd novemberben parlamenti voksolást tartanak, a legnagyobb esélyes a szociáldemokraták és liberálisok szövetsége. Ukrajnában, mivel megváltoztatták a választási törvényt, nem lehet megmondani, hogyan változhatnak az erőviszonyok, de a szélsőséges erők térnyerése egyáltalán nem zárható ki.

Normál esetben egy szomszédos országban lezajló változás alapvető dolgokat nem szokott befolyásolni – vélekedett a külügyi szakértő. Sztáray rámutatott arra, hogy a magyar politikai vezetés egy középtávú gondolkodásban érdekelt. Egy-egy választás nem szokta kibillenteni az egyensúlyt a térségben – tette hozzá. Meg kell várni, hogy mi lesz ezeknek a választásoknak az eredménye, majd ezt követően kell értékelni, hogy volt-e hatása, vagy nem volt – hangsúlyozta a szakember.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.