Az elmúlt hetekben egyre több – a szomszédos országokban tavaly tartott – népszámlálás eredménye kerül nyilvánosságra. A legfrissebb adatok szerint Szlovákiában a magát magyar nemzetiségűnek valló lakosság száma tíz év alatt 520 528-ról 458 467-re csökkent, azaz 62 061 fővel, arányában 9,7 százalékról 8,5 százalékra, a magyar anyanyelvűek aránya pedig 10,7 százalékról 9,4 százalékra.
Romániában 194 ezerrel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képes a magyarok száma. Míg 2002-ben 1 millió 432 ezer, 2011-ben 1 millió 238 ezer magyar élt keleti szomszédunkban. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék. Ez minimális csökkenést jelent a 2002-es 6,6 százalékhoz viszonyítva.
Nincs relevanciája?
Szerbiában egyelőre nem ismertek a nemzetiségi adatok, de a balkáni ország népessége 377 ezerrel csökkent a legutóbbi 2002-es összeírás óta. A Vajdaság lakossága 115 ezer fővel csökkent, amely mögött vélhetően a magyarok fogyása is állhat. Déli szomszédunkban 2002-ben egyébként 290 207 magyart számoltak össze.
Egyéb szempontok szerint lehet jelentős változás a határon túli magyar közösségek népességének a csökkenése, de biztonságpolitikai aspektusból nem érzem, hogy ez bármiféle minőségi eltolódást eredményezne – mondta el lapunknak Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára. A szomszédos országok lakossága is csökkent, így nincs ilyen direkt relevanciája ennek a kérdésnek a biztonságpolitikára – tette hozzá.
Meg kell várni az eredményt
2012 abból a szempontból is vízválasztó lehet hazánk és a szomszédos országok viszonyában, hogy minden olyan államban választásra kerül sor, ahol jelentős számú magyar kisebbség él. Március 10-én Szlovákiában minden bizonnyal Robert Fico foglalhatja majd el a miniszterelnöki széket, a kérdés csupán annyi, szüksége lesz-e koalíciós társra. Szerbiában áprilisban-májusban döntenek az új parlamentről, könnyen elképzelhető, hogy egy kevésbé Európa-barát kabinet kerül hatalomra.
Romániában júniusban önkormányzati, majd novemberben parlamenti voksolást tartanak, a legnagyobb esélyes a szociáldemokraták és liberálisok szövetsége. Ukrajnában, mivel megváltoztatták a választási törvényt, nem lehet megmondani, hogyan változhatnak az erőviszonyok, de a szélsőséges erők térnyerése egyáltalán nem zárható ki.
Normál esetben egy szomszédos országban lezajló változás alapvető dolgokat nem szokott befolyásolni – vélekedett a külügyi szakértő. Sztáray rámutatott arra, hogy a magyar politikai vezetés egy középtávú gondolkodásban érdekelt. Egy-egy választás nem szokta kibillenteni az egyensúlyt a térségben – tette hozzá. Meg kell várni, hogy mi lesz ezeknek a választásoknak az eredménye, majd ezt követően kell értékelni, hogy volt-e hatása, vagy nem volt – hangsúlyozta a szakember.
origo.hu
Varga Judit nagy bejelentést tett: „Egy hosszú út első mérföldkövéhez érkeztem”
