„Az embereket kell alkalmassá tenni”

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerint a munka és a tanulás feltételeinek javítása áll a magyar romastratégiai dokumentum középpontjában.

„Mentális, lelki kérdés„

Balog Zoltán kitért a kultúra fontosságára is, mint mondta, „kulturális felzárkózás nélkül társadalmi felzárkózás sincs”, mivel legalább annyira „mentális, lelki kérdés„, mint amennyire pénzkérdés, hogy miként tudnak „egyes embereknek lehetőséget nyújtani”.

Mint kiemelte, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságon kedden magyar roma és nem roma festők műveiből nyílt kiállítást, amelyet Szentandrássy István Kossuth-díjas roma származású magyar festőművész nyitott meg.

1971-ben Londonban tartották a romák első világkongresszusát, amelyen elfogadták a cigány nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, április 8-át pedig nemzetközi romanappá nyilvánították. Ma mintegy 13-15 millió cigány él világszerte, a legtöbben Európában. Magyarországon becslések szerint 600-700 ezer roma él – többségük a legnagyobb szegénységben.

Magyarország tavalyi soros EU-elnökségi programjának egyik kiemelt témája volt a romák helyzetének javítása. Tavaly április 7-8-án Budapesten tartották az V. Európai Roma Platform tanácskozást, amelyen a romaintegráció ügyében érintett szereplők – civil szervezetek, jogvédők, romaügyi szakértők, valamint a tagállamok és az EU-intézmények képviselői – megvitatták az európai romaintegrációs keretstratégiát.

A 2011. júniusi EU-csúcson a tagállamok állam-, illetve kormányfői elfogadták azt az európai keretstratégiát a romák társadalmi befogadásának elősegítése érdekében, amelynek alapján aztán a 27 tagállamnak 2011. december 31-ig kellett megalkotnia a saját romabefogadási stratégiai dokumentumát. Ezt a határidőt ugyan néhány tagállam elmulasztotta, de mára minden tagország beadta a maga stratégiáját.