Az államtitkár abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy vasárnap tartják a romák világnapját.
Balog Zoltán emlékeztetett, hogy tavalyi soros EU-elnöksége idején Magyarország tette európai üggyé a romák kérdését, „ezt ma Brüsszelben és mindenütt elismerik, még ott is, ahol bennünket egyébként mostanában nem nagyon dicsérnek„.
Mint mondta, Magyarország tavaly december elején nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a kidolgozott stratégiáját, és mostanra minden tagállam elkészült a saját programjával. Ezeket a bizottság jelenleg vizsgálja, értékeli – közölte.
Hangsúlyozta, Magyarország elkezdte stratégiájának végrehajtását, így „két év után azért már nemcsak tervezésre meg papírokra tudunk visszatekinteni, hanem konkrét programokra és eredményekre is”.
Az államtitkár kiemelte, a dokumentum nem kizárólag a romáknak teremt lehetőségeket, hanem felzárkózási stratégiáról van szó, amelyen belül külön oda kell figyelni arra, hogy a romákat megfelelő arányban vonják be a programokba. Különösen Kelet-Közép-Európában „a mélyszegénység nem kizárólag cigányprobléma„ –tette hozzá.
Szociális felzárkóztató programokra van szükség
Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy más országok stratégiái nagy hangsúlyt helyeztek a telepek felszámolására is, ezzel kapcsolatban azonban Magyarország kedvezőtlennek tartja a tapasztalatokat. „Nem telepeket kell eldózerolni elsősorban, hanem az embereket kell alkalmassá tenni arra, hogy ha új, jobb életkörülmények, lakhatási körülmények közé kerülnek, akkor azt az életmódot, életszínvonalat fenn is tudják tartani” – fogalmazott. Hozzáfűzte: ehhez olyan szociális felzárkóztató programokra van szükség, amelyek a családon belüli és a munkához való viszonyt változtatják meg, életmódváltást jelentenek.
Egy másik eltérésként említette, hogy a nyugat-európai országokban főként a nagyvárosok szélén élnek a romák, míg Magyarországon inkább vidéken, falvakban, ezért a magyar stratégiában a vidéki leszakadás kezelése kapott nagyobb szerepet.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az EU felé igyekvő nyugat-balkáni országok esetében is fontos kérdés a romák helyzete, ezért ebben az ügyben komoly eredményt kell elérniük, ha az unió tagjaivá akarnak válni. Magyarország igyekszik segítséget nyújtani ebben – mondta.
„Mentális, lelki kérdés„
Balog Zoltán kitért a kultúra fontosságára is, mint mondta, „kulturális felzárkózás nélkül társadalmi felzárkózás sincs”, mivel legalább annyira „mentális, lelki kérdés„, mint amennyire pénzkérdés, hogy miként tudnak „egyes embereknek lehetőséget nyújtani”.
Mint kiemelte, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságon kedden magyar roma és nem roma festők műveiből nyílt kiállítást, amelyet Szentandrássy István Kossuth-díjas roma származású magyar festőművész nyitott meg.
1971-ben Londonban tartották a romák első világkongresszusát, amelyen elfogadták a cigány nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, április 8-át pedig nemzetközi romanappá nyilvánították. Ma mintegy 13-15 millió cigány él világszerte, a legtöbben Európában. Magyarországon becslések szerint 600-700 ezer roma él – többségük a legnagyobb szegénységben.
Magyarország tavalyi soros EU-elnökségi programjának egyik kiemelt témája volt a romák helyzetének javítása. Tavaly április 7-8-án Budapesten tartották az V. Európai Roma Platform tanácskozást, amelyen a romaintegráció ügyében érintett szereplők – civil szervezetek, jogvédők, romaügyi szakértők, valamint a tagállamok és az EU-intézmények képviselői – megvitatták az európai romaintegrációs keretstratégiát.
A 2011. júniusi EU-csúcson a tagállamok állam-, illetve kormányfői elfogadták azt az európai keretstratégiát a romák társadalmi befogadásának elősegítése érdekében, amelynek alapján aztán a 27 tagállamnak 2011. december 31-ig kellett megalkotnia a saját romabefogadási stratégiai dokumentumát. Ezt a határidőt ugyan néhány tagállam elmulasztotta, de mára minden tagország beadta a maga stratégiáját.
