Ugrik a tanárok fizetése – fölfelé

KDNP-s kormánytagok értékelték a második Orbán-kormányban végzett első félidei tevékenységüket az IKSZ küldöttgyűlésén, szombaton.

A kormányzati ciklus félidejében kereszténydemokrata kabinettagokat hívott meg értékelésre az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szombati küldöttgyűlésére, Semjén Zsolt KDNP-elnök pedig videoüzenetben üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Stágel Bence, az IKSZ elnöke egy focicsapat félidei értekezletéhez hasonlította a gyűlést.

– A félidő kiváló alkalom egy focicsapat számára, hogy egy szusszanásra a szakvezetéssel kiértékeljék a pályán nyújtott teljesítményüket, és átgondolják, a siker érdekében miben érdemes változtatniuk. Az első félidő igazán eseménydúsra sikeredett. Az ellenfél a jobbszélen számos támadást vezetett, amit mind ez idáig sikerült visszavernünk; égettek már uniós zászlót és rendszeresen hátat fordítottak az evangéliumok tanításának – fejtegette Stágel, aki szerint a balszélről is jöttek támadások. – Voltak, akik az 1990 előtti kommunista diktatúrát kérdőjelezték meg, voltak, akik a nagyböjti keresztutat zavarták, voltak, akik feltörték az IKSZ honlapját, illetve olyanok is, akik idegenlégiósok segítségét vették igénybe – mondta. A cselek, a nemegyszer hátulról jövő, alattomos becsúszások miatt sokszor maguk is elveszítették a győzelembe vetett hitüket, önkritikusan pedig azt is megjegyezte, nemegyszer rosszul kommunikáltak a pályán és a pályán kívül is. Úgy értékel azonban, hogy higgadt passzokkal és látványos akciókkal sikerült megszerezniük a közönség szimpátiáját, amit várhatóan nehéz lesz megtartani.

Az ifjúsági szervezet elnöke kijelentette, ma már mind több megfigyelő nézi jegyzetelgetve a lelátóról a csapat „nem ortodox” játékát, és az igazságtalan bírói ítéletek ellenére is vezetést mutat az eredményjelző, igaz, ez nem ok a nagyképűségre, alázattal vágnak neki a második félidőnek. Ezt követően az IKSZ és a KDNP feladatairól beszélt.

– Új feladatunkként tekintünk a huszonegyedik századi keresztényüldözés és diszkrimináció bemutatására, ennek jegyében programsorozatot indítunk. Egy hónapon belül pedig törvényjavaslatot nyújtunk be a parlamentben, hogy ne legyen több Lenin, Vöröshadsereg vagy Népköztársaság nevű közterület. Elkezdjük a felkészülést a 2014-es választásokra is; kiállunk amellett, hogy 106-ból 13 egyéni körzetben KDNP-s jelölt induljon.

Szászfalvi – nem megy a pénz összevissza

A kormánytagok közül Szászfalvi László kezdte, ő a közigazgatási és igazságügyi tárcánál koordinálja a nemzetiségi, civil- és egyházügyi feladatokat.

– 2010 tavaszán egészen nyilvánvaló volt, hogy az egyházakkal kapcsolatos kormányzati politikában paradigmaváltásra van szükség, ezt az elmúlt két évben meg tudtuk valósítani úgy, hogy ez ma már nem egy neutrális egymás mellett élés, hanem együttműködés. A kormány nem pusztán azért tiszteli és becsüli az egyházakat, mert évszázadok óta közoktatási, szociális, egészségügyi intézményeket működtetnek Magyarországon, ez csak hab a tortán. Azért becsüljük, mert közösséget építenek, mert értékteremtő, nemzetmegtartó küldetést töltöttek és töltenek be – hangsúlyozta a harmadik területtel kapcsolatban az államtitkár. Az eszközöket említve elmondta, napi dialógust alakítottak ki az egyházak felé, „akadálymentesítették” életüket, és rendezték a kárpótlás és az intézmények költségvetési támogatásának rendszerét az egyenlő finanszírozás alapján, kezdve azzal, hogy félidőre teljesen felszámolták a szociálliberális időszakban fenntartott törvénytelen állapotot. – Amit emberileg és a mai költségvetési viszonyok közepette meg lehetett tenni, azt az együttműködés terén elvégeztük – tette hozzá. Emlékeztetett még, hogy az elmúlt év végén elfogadták az új egyházügyi törvényt, amely „közepesen szigorú, de az európai modellekbe szervesen illeszkedik”. Szólt még arról is, hogy a kötelező etika, illetve alternatívaként a hittan oktatását 2013-ban várhatóan bevezetik.

Az elmúlt időszakban – nemzeti kisebbségek ügyében – szintén sarkalatos törvényt alkottak, ezzel közösségi jogokat is garantálnak az egyéni jogok mellett. December 5-én pedig a másfél éven át készült civiltörvényt is elfogadta a parlament, amely az eddigi „civil oszt civilnek” elvet úgy alakítja át, hogy az NCA helyett a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül azok juthatnak támogatáshoz, akik értékteremtő tevékenységet folytatnak. A civiltörvénnyel sokkal egyszerűbb pályáztatási rendszer is létrejött; már nem a pályázóknak kell minden egyes adatot és dokumentumot beküldeni, mert azokat a „közhiteles adatbázisból” a pályázat elbírálója lehívhatja.

Hoffmann – Kartácstűz alatt

A legnagyobb reflektorfényben – vagy ahogy ő fogalmazott: kartácstűz alatt – talán Hoffmann Rózsa, a Nefmi oktatásügyi államtitkára dolgozott, aki azzal kezdte, hogy soha máshová nem megy szívesebben rendezvényre, mint az IKSZ-hez, ahol annyi babakocsist láthat. – Kartácstüzet olyan irányból is kaptunk, ahonnan a legkevésbé vártuk, de ez csak megerősített bennünket.

– A választások előtt egy Iskola, erkölcs, tudás című brosúrában közreadta az oktatással kapcsolatos programját, politikai terveit. A napokban átnéztem, eléggé jól haladunk. Némi eltérés azért keletkezett, mert három éve nem tudtuk, hogy a szakképzés a nemzetgazdasági minisztérium alá tartozik majd, de itt is sok olyan döntés született, amit jó szívvel tudunk vállalni – szögezte le Hoffmann, aki ezt követően a köznevelésről és a felsőoktatásról szólt. – December óta köznevelésről beszélünk, ami nemcsak egy szócsere, hanem értékrendbeli változást tükröz. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy az iskolának az értékrend alapján történő nevelés is feladata.

Az államtitkár érdekesnek találta, hogy milyen csönd volt, amikor az alapelveket vázolták, a túloldal valószínűleg nem mert megkérdőjelezni olyan alapértékeket, mint hogy „tiszteld a másik ember méltóságát”. – Azt azért nagyon sokszor hallottuk, hogy itthon valami központi vezénylésre egyszerre kell menetelni mindenkinek. Nem erről van szó, hanem hogy a társadalomban lévő nagy erkölcsi válságot kell valamilyen módon kezelni.

– Visszatérünk ahhoz a tantervi szabályozáshoz, amelyik megint vállalja azt, hogy megmondja, mi az, amit Magyarországon magyar gyereknek magyar iskolában feltétlenül tudnia kell. Nem mindent, nem részletes tantervi szabályozás ez, de Szabolcsban és Vasban is ez lesz a kötelező alap. A NAT-tal kapcsolatban félreértés, hogy ami nincs benne, azt nem lehet tanítani. Egyébként a NAT készen van, a jövő hét három munkanapján a kormány-előterjesztést készítjük el, és májusra várjuk a kormány jóváhagyását.

Pedagógus-béremelés

Hoffmann újfajta pedagóguspolitikát is vázolt, amely teljesen más alapokra helyezi a tanárok díjazását. Ennek kerete az életpályamodell: – Sikerült a kormánnyal elfogadtatni, hogy nem lesz megújulás ebben az országban, ha a pedagógusokat azon a szinten hagyjuk, amire a kommunista diktatúra évtizedei lesüllyesztették őket. A tanárok minősítése ezzel egyidejűleg keretbe lesz foglalva, másrészt a fizetésük jelentősen emelkedik jövő év szeptember 1-jétől.

A felsőoktatási ügyekről is szólt: elismerte, hogy a hallgatók joggal várják el, hogy partnerek legyenek a döntés-előkészítésben. – Hát néha a partnerség különös útját választották, amely abban nyilvánult meg, hogy egy megegyezés után ellentétes irányú közleményt adtak ki, tüntetést szerveztek, feljelentettek bennünket az EU-nál és az ombudsmannál. Azért azt jó tudni, hogy egy tízmilliós országban, ahol az idén 90 ezer diák érettségizik, 109 ezren jelentkeznek a felsőoktatásba, mert ez azt jelenti, van kiből válogatni. Lehet ezt úgy is olvasni, hogy ez 30 ezerrel kevesebb, mint tavaly, de a számok jelzik, hogy a felsőoktatás színvonala nem fog romlani.

A fizetős képzés arányának növekedéséről azt mondta: – Minden statisztika egybehangzóan igazolja, hogy a jogi diplomával rendelkezők egy-két hónap alatt el tudnak helyezkedni, messze az átlag fölötti fizetéssel. Ugyanez a helyzet a közgazdászoknál. Ez az a két képzési terület, ahol joggal lehet várni, hogy a diákhitelt a munkába állás után vissza tudják fizetni részletben. Elfogadom, hogy kényelmesebb álláspont: úgy tanulhatok, hogy semmit nem fizetek, nekem ez jár. A hallgatói szerződés esetében pedig miről is van szó? Elindult az agyelszívás. A gazdag országoknak is az az érdekük, hogy a legkiválóbb orvosok dolgozzanak az országukban, de a munkaerő szabad áramlása miatt nem szálltak be a képzés összegébe. Félő, hogy nem lesznek orvosaink, tanáraink. Nos, mi erre azt mondtuk, hogy az, akinek a tanulmányait az állam fizeti mindannyiunk adóforintjaiból, vállaljanak kötelezettséget arra, hogy húsz évig iksz évet Magyarország javára dolgoznak.