A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese, Sors László a lapnak azt mondta: az elmúlt hónapokban csökkent a hatóság látókörébe került offshore üzletek száma. A NAV pénzmosás elleni információs irodájához a bankoktól befutó közlések között ritkábban szerepelnek offshore cégek, adóparadicsomokat fenntartó államok.
Sors László az adatok alapján úgy látja, manapság már nem olyan nagy divat az offshore cégek üzemeltetése, s ez számos okkal magyarázható. Ezek közé tartozik, hogy csökkent a társasági adó, valamint az Országgyűlés is számos jogszabályt elfogadott a vagyonkimentés visszaszorítása érdekében.
Ilyen az év végéig élő offshore adóamnesztia is, amely tizennégy hónap alatt több mint 3,2 milliárd forint adóbevételt hozott. Ez azt jelenti, hogy február végéig 32,4 milliárd forintnyi külföldi vagyont legalizáltak az offshore üzletemberek. A vonatkozó passzus azt mondja ki, hogy ha valaki visszahozza a külföldről származó vagy offshore cégben, külföldi bankszámlán tartott pénzét, mely után itthon tíz százalék adót fizet, a vagyon eredetét már senki sem firtatja.
Az adóhivatali vezető szerint a folyamatokat befolyásolhatta az is, hogy a NAV tavaly közzétette: fokozott ellenőrzésre számíthatnak azok, akik tulajdonosként vagy ügyfélként kapcsolatban állnak ilyen cégekkel. „A hatóság mindig vizsgálja a pénz megszerzésének körülményeit” – mondta Sors László. Az elnökhelyettes ugyanakkor kiemelte: az offshore társaságok legálisan is működhetnek, ám ez a megoldás könnyen felhasználható a közteher-viselési szabályok áthágására.
Az adóhivatal ezért fordít fokozott figyelmet az offshore üzletek ellenőrzésére – mondta a szakember. Hozzátette: sok esetben a gazdasági törvényszerűségek nem támasztják alá, hogy hazai működéséhez a magyar társaság több ezer kilométerre lévő céget hívjon segítségül.
origo.hu
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat
