Új igazgatója lesz a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának, ez már biztos. Kérdés azonban, hogy a néhány hét múlva távozó rektor, Tulassay Tivadar – szembemenve a nőgyógyászelit szigorúan szakmai alapokon álló ellenkezésével – utolsó tetteként eléri-e még a volt heidelbergi kolléga, Urbancsek János kinevezését.
Nőgyógyászberkekben felháborodás övezi Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetemről távozó rektor egyik fontos személyi döntését. A II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika élére Tulassay – pályázat útján – azt az Urbancsek Jánost kérheti fel, akiről – a szakma szerint – közismert, az elmúlt 20 esztendőben nem tevékenykedett a sürgősségi nőgyógyászatban, pedig ez alapvető szakmai követelmény volna e pozíció betöltéséhez, mint erre dr. Pál Attila, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke is felhívta a figyelmet a hétfői Blikkben. Az SE nőgyógyászati klinikája másfél millió lakos ellátásáért felelős, így a kiterjedt figyelem és aggódás megalapozott az ügyben.
Az I-es klinika közelmúltbéli pályázatánál még nem kellett akadémistának (MTA-doktornak) lenni az igazgatói poszt betöltéséhez, a II-es számú intézmény vezetésére kiírt pályázatba viszont – amit Tulassay Tivadar írt ki – szigorító elemként bekerült az akadémiai doktorátusi cím, ami viszont kizárta, hogy Urbancseken kívül más szakember aspiráljon. A pályázatkiíró persze feddhetetlen marad, hisz nem bizonyítható, hogy a pluszfeltétel milyen okból került a tenderbe. A nőgyógyászat professzorai szinte egyöntetűen utasítják vissza Urbancsek lehetséges kinevezését, aki szerintük hiába bír szakvizsgával, szakmai gyakorlatot nem szerzett, ami az egyetemi szmsz 6. pontjába ütközik.
Kritikaözön Tulassay emberére
Feketén-fehéren április 13-án derültek ki a dolgok, amikor a Szakmai Kollégium Szülészet-nőgyógyászati Tanácsadó Testülete összeült, hogy értékelje Urbancsek János pályázatát az ő jelenlétében. Lássuk, mi történt: Prof. Bódis József a PTE részéről a pályázó alkalmasságáról azt közölte, Urbancsek az első olyan szülészet-nőgyógyászati tanszékvezető lenne, aki a szakterület „csak igen kis részét műveli”. Prof. Pál Attila, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke ezt azzal bővítette ki, hogy a klinika igazgatójának akut esetekben át kell vennie egy műtétet, ezért kell kerülni erre nem képes igazgató kinevezését, nehogy veszélyeztetve legyenek a betegek. A tanácskozási joggal jelen lévő szakmai kollégiumi elnök, dr. Demeter János sem kevesebbet állított, mint hogy Urbancsek egyáltalán nem vett részt a nőgyógyász-társadalom életében, annak szereplőivel nem kommunikált, tanácskozásokon, kongresszusokon pedig egész egyszerűen nem jelent meg, szaktekintélynek így nem nevezhető. Az utánuk felszólaló főorvosok további érveket hoztak Urbancsek alkalmatlanságára, illetve arra tettek utalást, hogy a rektor személyre szabta a pályázatot az egykori heidelbergi kolléga számára, nem törődve azzal a szabállyal sem, amely szerint a szakvizsga után 10 évet kötelező a műtőasztal mellett tölteni.
Mivel védekezhet Urbancsek János? A testület előtt felszólaló orvos azt hangsúlyozta, igazgatóként ő inkább egy afféle koordinátori szerepben tűnne fel, a konkrét szakmai munkát 4 igazgatóhelyettesére támaszkodva végezné, ez a modell viszont hazánkban merőben szokatlan. Dr. Demeter viszont beszámolt arról, hogy Urbancsek modellátalakítási elképzelései – ezt magától a rektortól tudja – bírják Tulassay bizalmát. Aki nem ismeri a szakmát, az nem tud helyetteseket sem kinevezni, és nem tud felelősséget sem vállalni – vonható össze a kinevezést ellenzők álláspontja. Belegondolhatunk, hogyan fognak ennek „örülni” a műhibaperes ügyvédek, akik sok-sok adófizetői forintmilliót jogosan perelhetnek ki ügyfeleik számára. Urbancsek a szakmai kollégium előtti raporton azt is elmondta, ő inkább „nem a klasszikus értelemben vett szülészet-nőgyógyászatot vezető professzorként dolgozna, hanem a klinika profilját összefogó vezetőként”.
Szerettük volna őt magát is megszólaltatni a következő kérdésekkel: Mit gondol arról, amit a nőgyógyászati szakma krémje állít a 10 éves műtéti gyakorlat hiányáról?; Milyen modellben képzeli el a klinika működését?; Mi állhat szerinte az őt érintő kritikaáradat hátterében? Telefonhívásunkra először bemutatkozott, majd „kis türelmet” kért, és hallhatóan félretette a telefont. Másodjára már nem tudtuk elérni.
Azon a bizonyos áprilisi napon a szakma szavazott is Urbancsek pályázatáról: a titkos voksolás eredménye szerint a 9 szavazó nőgyógyászprofesszor közül 7-en utasították el, hogy Urbancsek János legyen a nyugdíjazás miatt megüresedő II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatói székének következő birtokosa. Zárójelben jegyezzük meg: 5 évvel ezelőtt az I-es számú klinika vezetésére is pályázott az 1985 óta ott tevékenykedő doktor, aki akkor simán alulmaradt a még „régi szabályok” szerinti versengésben.
500 kidobott kis élet
Országos médiabotrányhoz vezetett, amikor az Orvosi Hetilap hasábjain 2006-ban egy írás jelent meg, melyből kiderül, a Humán Reprodukciós Bizottság egyik tagja által vezetett meddőségi osztályon két és fél éven át nemes egyszerűséggel „kihajigáltak” 500 embriót azon okból, hogy nem vették meg az embrió fagyasztáshoz szükséges gépet. Ez a dolgozat egyébként része volt egy „nagydoktori” disszertációnak. Ismert, hogy a nem beültetett, osztódó, életképes embriók további életek létrehozására adnak lehetőséget, ezért későbbi beültetés céljából fagyasztva kell őket tárolni. Ilyen „fagyibabák” százai születtek meg addigra, amikor 1998-ban törvényileg is rendeződött, hogyan kell eljárni; a törvény ezzel összecsengve kimondja azt is, hogy az embriók sorsáról a leendő szülő szava dönt az orvosé felett is. A megsemmisítésekkor az osztályon minden pácienssel aláíratták, hogy embrióikat nem fagyasztják le.
Annak a bizonyos MTA-doktori disszertációban is szereplő résznek Urbancsek János volt az első szerzője, és ő volt ennek az osztálynak a vezetője is. MTA-doktori védésének nyilvános vitáján ráadásul kiderült az is, hogy saját lombikbébicentrumának eredményességi adatai nagymértékben eltérnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számítógépes adatbázisában szereplő hivatalos adatoktól. Röviden: jobb eredményességi adatokat közölt saját intézetéről, mint amit a hivatalos statisztika igazolt.
Ez a történet persze bőven hagy kérdéseket maga után. Például: amíg a SOTE meddőségi centrumában nem tudták fagyasztani az embriókat, miért nem gondoskodtak az embriók mélyfagyasztásáról más intézetekben? Hogyan létezik, hogy a két és fél év után beszerzett fagyasztógép birtokában az osztályon már senki nem kérte írásban az embriói megsemmisítését, előtte pedig mindenki?
Egy számla
Az MNO birtokába került egy számlakivonat másolata, ami – még 1999-ből – arról tanúskodik, hogy Urbancsek János heidelbergi számlájára érkezett 3500 amerikai dollár a Serono gyógyszergyártól. Úgy tudjuk, a számla egy olyan kutatást egyenlít ki, amit Urbancsek vezetésével a Semmelweis Egyetemen végeztek, éppen ezért furcsa, hogy miért nem az egyetem számlájára érkezett az összeg vagy a kissé bejáratottabb módon egy olyan céghez, amelyet ezzel az egyetem megbízott a projekt lefuttatására. A számla ügyében az illetékes VIII. kerületi rendőrség is nyomozásba kezdett korábban. Kérdéseinkkel megkerestük a nyomozást indító hatóságot, ahol a BRFK-hoz irányítottak bennünket, de az igen réginek számító ügy végeredményéről a fővárosi rendőrség a hét végéig nem tudott tájékoztatást adni. Horváth Katalin Fanni érdeklődésünkre mindenesetre annyit elöljáróban elmondott, a hűtlenkezelés-gyanús ügyek ilyen hosszú idő alatt biztosan átkerülnek már valamely igazságszolgáltatási szervhez. Hogy ilyen ügyekkel kell szembenézni az egyetemen, Karádi Istvánhoz, az Általános Orvosi Kar dékánjához fordultunk, de titkárságán azt kérték, írásban tegyük fel kérdéseinket, mert egész héten konferencián tartózkodik.
Az időzítés mint gyógymód
Dr. Urbancsek János ügye a hajrájában van: sorsa, illetve kinevezése a kari tanács és a szenátus kezében van, amely június 19-én ül össze. Mint ismert, Tulassay Tivadar rektori megbízatása május 31-gyel véget ér.
Mint ismert, Tulassay Tivadar a Semmelweis Egyetem rektoraként Schmitt Pál doktori ügyének végstádiumában adta be lemondását az intézmény éléről, mondván, a korábbi államfő doktori címének megvonása után az egyetemet „magára hagyták”. A lemondást Réthelyi Miklós, az erőforrástárca vezére akkor nem fogadta el, a törvények adta lehetőségek szerint május 31-ig ki kell, hogy töltse hivatalát.
