A Magyar Nemzet csütörtöki számában ismertette az intézet felmérését. Az összegzés szerint a felnőttek 57,3 százaléka értett egyet azzal, hogy a rendszer átalakítása elodázhatatlanná vált, és kevesebb mint a megkérdezettek egyharmada látta szükségtelennek az intézkedést. A Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Demokratikus Koalíció választóinak több mint kétharmada és az MSZP-re voksolók többsége is az átalakítás mellett volt.
A többség mellette
A Századvég emlékeztetett arra, hogy az elindított kormányzati átalakítások egyik legnagyobb horderejű döntése a rokkantnyugdíjazási rendszer átalakítása volt. Mint írják, a rendszerváltás környékén rendkívül sokan menekültek nyugdíjba, amelyet a szocialista kormányzatok hallgatólagosan ösztönöztek is, ezzel szerezve politikai tőkét. A rendszer pazarló volt és feltarthatatlan – tette hozzá az intézet.
Az átalakítás módjával, amely a munkaképes ellátottak munkaerőpiacra való visszavezetését célozza, a megkérdezettek 63 százaléka értett egyet teljes mértékben. A leginkább érintett 40–59 éves lakosság körében voltak a legtöbben, akik nem értettek egyet az intézkedéssel, de a többség még ebben a korosztályban is helyeselte az átalakítást.
A Fidesz–KDNP pártszövetség szavazóinak több mint háromnegyede teljes mértékben vagy inkább egyetértett az átalakítás módjával. A Jobbik szavazóinak 59 százaléka is jónak tartotta az intézkedés irányát, és a kérdés támogatottsága csak az LMP, a Demokratikus Koalíció és az MSZP szavazóinak körében maradt valamivel 50 százalék alatt.
Sikeres a kommunikáció
A Századvég azt is felmérte, milyen hatással volt a magyar lakosságra a lépés. Az intézkedés a megkérdezettek 72,3 százalékát egyáltalán nem érintette. Az összes megkérdezett 8,6 százaléka érzi nagyon kedvezőtlennek az átalakítás következményeit magára nézve, „csupán” kedvezőtlennek 15,1 százalék. A válaszolók legnagyobb része, csaknem egyharmaduk az ellátást jogosulatlanul igénybe vevők kiszűrését vélte a legfőbb kormányzati szándéknak, ami azt mutatja, hogy a kormányzat sikeresen kommunikálta az átalakítás célját. Az átalakításnál világos cél volt az is, hogy az állami kiadásokat csökkentse a kormányzat, amit a válaszolók 29 százaléka tartott fontos kormányzati szándéknak.
2010-ben Magyarországon körülbelül 725 ezer rokkant volt, ennek majdnem fele, 340 ezer fő még aktív korú rokkantnyugdíjas. A legutóbbi OECD-országjelentés szerint az OECD-országok közül nálunk volt a második legmagasabb a rokkantnyugdíjasok aránya – olvasható a Magyar Nemzetben.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.