Szükséges volt az új egyházügyi törvény

Bölcskei Gusztáv református püspök szerint szükség volt új egyházügyi törvényre, mert az a liberális felfogás, amelynek alapján a korábbiakban nagyon könnyen lehetett egyházat alapítani, sok anomáliát idézett elő; a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy a kormányzati munka két évének értékelésével kapcsolatban a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök külön-külön leül majd tárgyalni az egyházakkal.

Hiányosságok

Bölcskei Gusztáv a kormányzati munka első két évével kapcsolatban hiányosságként értékelte, hogy nem születtek döntések az egyház-finanszírozásról. Elmondta, az egykulcsos személyi jövedelemadó nagyon rossz hatással lesz az egyszázalékos felajánlásokra, egyes számítások szerint 31 milliárd forintról 16 milliárdra csökken majd a felajánlások összege. Bölcskei Gusztáv úgy látja, elég nagy a bizonytalanság ebben.

Megjegyezte, a kormányzat részéről vannak elmaradások bizonyos támogatások kifizetését illetően, többek között még mindig várják a 2012-es költségvetés egyes tételeiről szóló szerződéseket, amelyek aláírása nélkül az állam nem fizetheti ki nekik – egyebek között – a kistelepülési lelkészek fizetéskiegészítésére, vagy a közgyűjtemények finanszírozására vonatkozó összegeket.

Jótékony hatás

Bölcskei Gusztáv reményét fejezte ki, hogy a függőben maradt ügyek rendezésére jótékony hatással lesz az egyházügyi államtitkárság áthelyezése az Emberi Erőforrások Minisztériumába, mert ennél a tárcánál fogják össze az egyházakat érintő témákat. Meglátása szerint a kormányzati ciklus második felét arra is fel kell használni, hogy kidolgozzák azokat a részletkérdéseket, amelyekre a nagy koncepciók megalkotásánál és megszavazásánál nem volt idő.

A püspök úgy fogalmazott: az egyházügyi államtitkárság munkájával nem voltak száz százalékig megelégedve. „Nem láttuk azt a folyamatos egyeztetést, amire véleményünk szerint szükség lett volna” – mondta, hozzáfűzve, nem látták érvényre jutni az államtitkárság érdekérvényesítő képességét egyebek mellett a köznevelési törvényről, vagy a hit- és erkölcstan bevezetéséről szóló tárgyalásokkor sem.

Egyeztetés

Bölcskei Gusztáv beszélt arról is, hogy a történelmi egyházak egyeztető fórumot hoztak létre a kötelező hit- és erkölcstanoktatás kérdéseinek tárgyalására, mivel tisztázni szükséges, miként képezik majd a tanárokat, milyen együttműködéseket tudnak létrehozni a világi egyetemek és a teológiák között, valamint hogyan illeszkednek hittanóráik tanmenetei a Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez. Az oktatási államtitkársággal egyelőre csak előkészítő tárgyalásokat folytattak – jegyezte meg.

Partnerség

A püspök emlékeztetett arra: a kormányprogram kinyilvánította, hogy stratégiai partnernek tekinti a történelmi egyházakat. Pozitívan értékelhető lépésnek nevezte, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntésének megfelelően az egyházi fenntartású közoktatási intézményeknek törvény szerint járó, de a 2005–2006-os évekre vonatkozóan elmaradt állami kiegészítő normatívakompenzáció kifizetése jelenleg folyamatban van. Úgy fogalmazott: „ez nagyon jókor jött, mert valóban minden tartalékot kezdtünk felélni”.

Meglátása szerint kedvező előrelépés történt a keresztény roma szakkollégiumi hálózat megalakulásával, amely az idén tovább bővülhet szegedi és pécsi intézményekkel. Ez azért is fontos, mert az állam és az egyházak össztársadalmi ügyben fognak össze – hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv.