A miniszter elmondta: 2010-ben egy morális mélyponton lévő, folyamatos képességcsökkenéssel sújtott Magyar Honvédséget, és egy átláthatatlan struktúrában működő, pazarló gazdálkodást folytató, korrupciós ügyekkel terhelt Honvédelmi Minisztériumot (HM) örököltek, ezért a honvédelem teljes rendszerének megújítását tűzték célul. A kiemelt feladatok között egyebek mellett a működőképesség fenntartását, átlátható, költséghatékonyan működő struktúra kialakítását, az önkéntes tartalékos rendszer újjáépítését, valamint az új életpályamodell bevezetését említette.
Azóta a HM a honvédségnél képességnövekedést ért el, racionalizálta a honvédelem irányítását és működését, lefektette a következő évek kiszámítható fejlődésének alapjait, továbbá megújult a honvédelmi rendszer jogi háttere: az alaptörvényből adódóan a területet szabályozó új törvények és rendeletek születtek – hangsúlyozta a miniszter.
A magyar katona kiemelkedő teljesítményt nyújt
Hende Csaba szerint a honvédségnek kiváló a személyi állománya, jelentősebb fegyelmi üggyel nem is találkozott az utóbbi időben, és „a magyar katona kiemelkedő teljesítményt nyújt világviszonylatban is”. NATO-felmérés szerint katonáink nyelvtudása jobb, mint az olaszoké, és ma már a magasan képzett, többdiplomás emberek sem ritkák a honvédségnél – sorolta.
A miniszter szerint az ellentmondás abban van, hogy „ez egy ragyogó emberekből álló hadsereg, de a Varsói Szerződésből örökölt felszereléssel”. Nagyon sok mindenben hiányt szenvednek, így bár miniszterként büszke a teljesítményre, „fojtogató pénzhiánnyal” kell küszködniük – tette hozzá.
MiG–29 helyett Gripen
Hende Csaba kiemelte, hogy a MiG–29 repülőgépek kivonása után a légtér védelmét a JAS-39-esek (Gripenek) vették át, amelyek bérleti szerződésének sikeres újratárgyalása 2026-ig biztosítja a harcászati repülőképességet. Ilyen negyedik generációs gépei a szomszédos országoknak – Ausztrián kívül – nincsenek, a baltikumi légtérvédelmi megbízás pedig jelképe is annak, hogy a honvédség versenyképes e téren – mondta a tárca vezetője. A balti államok légtérvédelmét rotációs rendszerben látják majd el a résztvevő NATO-államok – köztük Magyarország –, amelyek jelenleg kétmillió, majd 2015-től ötmillió eurót kapnak – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a kormányváltáskor a honvédségnek tizennyolc tartalékos katonája volt, az újjáépített önkéntes tartalékos rendszerben pedig már csaknem háromezer védelmi és műveleti tartalékosra lehet számítani.
Hadik-terv
Hende Csaba figyelemre méltónak nevezte, hogy az eltelt idő alatt sikerült kidolgozni a Hadfelszerelési iparkorszerűsítési tervet (Hadik-terv), amelynek a magyar hadiipar újjáélesztése a célja. A Hadik-terv révén elérhető az ország védelmi képességének és a munkahelyek számának növelése is. Ezen a téren az idei év egyik jelentős előrelépése: a magyar hadiipari cégek közös hálózatot építenek ki, hogy együtt eredményesebben tudjanak pályázni a nagyobb állami megrendelésekre.
A miniszter sikerként értékelte továbbá a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat megalakítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttét, valamint a Honvédkórház integrációját a honvédelem rendszerébe.
A számokról
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a kormány döntése alapján 2013-tól 2015-ig a honvédelmi költségvetés nem lehet kisebb a jelenleginél, 2016-tól pedig a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékával emelkedik évente. A kormány 2022-re a GDP 1,39 százalékában garantálja a haderő fejlesztésére és fenntartására fordítható költségvetési támogatás összegét.
A tárca rendkívül nagy erőfeszítéseket tett, hogy a HM-et és így az államot terhelő kiadásokat csökkentse, erre ingatlangazdálkodása területén is nagy hangsúlyt fektetett: több száz ingatlantól vált és válik meg – említette a miniszter.
Elismerések
Meghalt az első magyar DJ, Keresztes Tibor Cintula
