Az új adatvédelmi intézmény független

A NAIH elnöke hivatalának működéséről az úgynevezett belső adatvédelmi felelősök előtt beszélt első közös fórumukon.

A NAIH elnöke hivatalának működéséről az úgynevezett belső adatvédelmi felelősök előtt beszélt első közös fórumukon. (Az idén hatályba lépett új adatvédelmi törvény szerint belső adatvédelmi felelősöket kell kinevezni az országos hatósági, munkaügyi vagy bűnügyi adatállományt kezelő adatkezelőknél és adatfeldolgozóknál, a pénzügyi szervezeteknél, az elektronikus hírközlési és közüzemi szolgáltatóknál.)

Péterfalvi Attila úgy fogalmazott, egyáltalán nem kell szégyenkezni a 2012 januárja óta működő új magyar adatvédelmi intézmény, a NAIH függetlensége miatt, és kifejezetten károsnak és minden jogalapot nélkülözőnek tartja azokat a kijelentéseket, amelyek a hatóság függetlenségét kétségbe vonják.

A hivatala függetlenségét érintő kritikákra válaszul arra hívta fel a figyelmet, hogy a NAIH autonóm államigazgatási szerv, és törvény tiltja a hatóság működésébe való mindennemű beavatkozást. „Sokan szeretnének olyan független hatóságban dolgozni, mint amilyen a NAIH” – fűzte hozzá.

Az adatvédelmi hatóság felállítása szerinte azért volt szükséges, mert gyenge volt a korábbi ombudsmani modell, amelyben az ombudsman csak személyes tekintélyével, presztízsével tudta álláspontját érvényesíteni, nem pedig erős hatósági eszközökkel, mint most a NAIH-ban.

A hatóság elnöke azt mondta, a hatósági szerepkör hatásosabb modell a jogvédelem szempontjából, mint az ombudsmani. Jelezte ugyanakkor, hogy a NAIH-nak nemcsak hatósági eljárási lehetősége van, nála maradt a korábbi ombudsmani típusú vizsgálati lehetőség is.

Péterfalvi Attila a fórumon utalt arra is, hogy korábban nem volt szabályozva a belső adatvédelmi felelősökkel a kapcsolat, de a jövőben rendszeresek lesznek ezek a találkozások.

Az új szabályozásra utalva azt mondta, az adatvédelmi törvény kiemelten fontosnak tartja a magánszféra védelmét, ezért a NAIH elsődlegesen azt vizsgálja, hogy az érintetteknek a magánszférája sérül-e az adatkezelés során.

Péterfalvi Attila a hatályos szabályozással szemben kritikát is megfogalmazott. Közölte, ő maga nem elégedett, mert szerinte a jogalkotó nem mert elég mélyre nyúlni, és nem merte vállalni, hogy az Európai Unió jogalapjait teljes egészében átvegye. Jelezte ugyanakkor, hogy született már egy bírósági ítélet, amely szerint joggal lehet hivatkozni a nemzeti bíróságok előtt az uniós jogalapokra.

A NAIH elnökének a fórumon ismertetett „kritikai észrevételei” közé tartozik, hogy a hatóság jelenleg nem indíthat hivatalból vizsgálati típusú eljárást, továbbá több fogalom pontosításra szorul, valamint jelezte azt is: kérdések vetődnek fel a külföldre történő adattovábbítás körében.

Révész Balázs, a NAIH vizsgálati főosztályának a vezetője a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő változásokkal összefüggésben arról beszélt, hogy az üzleti titok és az üzleti érdek értelmezése „hosszú töprengéseket” okoz nekik.

Arra mutatott rá, hogy a nyilvánosság mindenekelőtt érvényesítendő és nagyon fontos elvárás, ugyanakkor adódhatnak „fejtörést” okozó helyzetek. Ezek között említette, hogy amikor állami cégek kívánnak beszállni egy versenybe, nem érheti őket hátrány csupán amiatt, hogy minden üzleti adatuk – a törvényre való hivatkozással – megismerhetővé válik.