Új gondolkodásmód kell Európának

Győri Enikő szerint Magyarországnak is az az érdeke, hogy környezete, az euróövezet rendezett legyen, összeszedje magát.

Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodájának igazgatója azt mondta, az euró rendkívül fontos eszköz, de nem egyenlő az EU-val, és ha az euró megbukna, attól az EU még nem bukna vele. Jelenleg talán úgy tűnhet, Magyarország örülhet, hogy eddig nem vezette be az eurót, de előbb-utóbb biztosan az övezet része lesz, hiszen teljes mértékben európai ország – fogalmazott.

Üdvözölte, hogy bár sok kritika érte Magyarországot az utóbbi időben, sok magyar továbbra is úgy gondolja, hogy Magyarország európai ország, és szüksége van az EU-ra. Ha valaki európainak tartja magát, az nem áll ellentétben a hazafias érzelmekkel – mutatott rá. Úgy véli, az európai országoknak meg kell őrizniük nemzeti identitásukat, mert ebből a sokszínűségből fejlődhet az integráció. A tagállamok egy európai családot alkotnak, és ahogy minden családban, ebben is vannak ellentétek, „és ez így van rendjén” – vélekedett, hozzáfűzve: a politikai viták mindig előmozdítják a fejlődést.

2006 óta külön úton

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke hangsúlyozta, a magyar gazdaságpolitika változásai hol ütköznek, hol belesimulnak az európai trendbe, amelynek célja a növekedés újraindítása és az államháztartási hiány kezelése. Az európai országok az egyes jellemzők, például az államadósság szempontjából nagyon eltérőek, ezért nem könnyű összetartani a gazdaságaikat – mondta. Úgy vélte, egy ennyire összetett helyzetre nehéz egységes megoldást találni, amely minden tagállamnak megfelelne, ezért közös logika alapján az egyedi helyzeteknek megfelelő politikákat kell kidolgozni.

Kifejtette, 2006–07-től a magyar gazdaság külön úton jár a többi európai országhoz képest. Az ország a külső adósság tekintetében igen sebezhető, a magyar állampapírhozamok nagymértékben függnek a külvilág értékeléseitől – mutatott rá.

Az eseménynek helyt adó Eötvös Loránd Tudományegyetem dékánja, Király Miklós köszöntőjében hangoztatta, válaszúthoz ért az EU, a jövője a tét. „Az EU sorsa Magyarország sorsa is”, ezért egy mélyülő válságnak, az unió megroppanásának Magyarország is vesztese lenne – emelte ki.