Új gondolkodásmód kell Európának

Győri Enikő szerint Magyarországnak is az az érdeke, hogy környezete, az euróövezet rendezett legyen, összeszedje magát.

Az államtitkár az Európai Unió kilátásairól a Politikon Intézet és partnerszervezetei által rendezett Pro Integrationem konferencián azt mondta, „nem vagyunk túl a válságon”, Európa 2008 óta folyamatosan próbál reagálni a kedvezőtlen fejleményekre, de eddig képtelen volt olyan megoldással előállni, amely néhány hónapnál tovább élt volna, és ez nem túl biztató. Úgy véli, Európát a folyamatos előremenekülés jellemzi, annyira rossz a helyzet, hogy gyors egymásutánban újabb és újabb ötletekkel kell előállni. Nem elég csak a gazdasági válságkezeléssel foglalkozni, új gondolkodásmód kell, hangsúlyozta.

Felidézte, a korábbi pénzügyi válságból reálgazdasági válság lett, majd sok országban társadalmi feszültségek alakultak ki, emellett demográfiai válság is sújtja Európát. Meglátása szerint integrációs válság is van, mert a lisszaboni szerződésben rögzített értékek és alapelvek – például a szolidaritás és a szabad mozgás elve – is megkérdőjeleződnek a politikusok „rövid távú túlélése” érdekében. Megjegyezte: a növekedéshez a kohéziós politika nagy segítséget jelenthet, ezért nem kellene csökkenteni az erre fordított forrásokat az uniós költségvetésben.

Szorosabb együttműködés?

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte, a válság kezeléséhez új növekedési tervre van szükség, amelynek világos a menetrendje, és amely megerősíti az uniós intézmények szerepét és együttműködését. Ehhez széles körű társadalmi támogatás kell, s ebben jelentős az államok felelőssége is – fogalmazott. Hozzáfűzte: ez az új terv az eddiginél szorosabb politikai és gazdasági együttműködést feltételez a tagállamok között.

Emlékeztetett, a bizottság nemrég tette közzé országspecifikus jelentéseit, és ezekben az uniós végrehajtó intézmény üdvözölte, hogy a tagállamok a legutóbbi ajánlásokat komolyan vették, történtek előrelépések, de még nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség a jövőben. Összeurópai átlagban mérséklődött a deficit és csökkentek az egyensúlytalanságok, de az átlag nagy eltéréseket rejt – hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: a bizottság jelentései alapján mielőbb meg kell indulnia a konkrét lépések kidolgozásának.

Az EU nem egyenlő az euróval

Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodájának igazgatója azt mondta, az euró rendkívül fontos eszköz, de nem egyenlő az EU-val, és ha az euró megbukna, attól az EU még nem bukna vele. Jelenleg talán úgy tűnhet, Magyarország örülhet, hogy eddig nem vezette be az eurót, de előbb-utóbb biztosan az övezet része lesz, hiszen teljes mértékben európai ország – fogalmazott.

Üdvözölte, hogy bár sok kritika érte Magyarországot az utóbbi időben, sok magyar továbbra is úgy gondolja, hogy Magyarország európai ország, és szüksége van az EU-ra. Ha valaki európainak tartja magát, az nem áll ellentétben a hazafias érzelmekkel – mutatott rá. Úgy véli, az európai országoknak meg kell őrizniük nemzeti identitásukat, mert ebből a sokszínűségből fejlődhet az integráció. A tagállamok egy európai családot alkotnak, és ahogy minden családban, ebben is vannak ellentétek, „és ez így van rendjén” – vélekedett, hozzáfűzve: a politikai viták mindig előmozdítják a fejlődést.

2006 óta külön úton

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke hangsúlyozta, a magyar gazdaságpolitika változásai hol ütköznek, hol belesimulnak az európai trendbe, amelynek célja a növekedés újraindítása és az államháztartási hiány kezelése. Az európai országok az egyes jellemzők, például az államadósság szempontjából nagyon eltérőek, ezért nem könnyű összetartani a gazdaságaikat – mondta. Úgy vélte, egy ennyire összetett helyzetre nehéz egységes megoldást találni, amely minden tagállamnak megfelelne, ezért közös logika alapján az egyedi helyzeteknek megfelelő politikákat kell kidolgozni.

Kifejtette, 2006–07-től a magyar gazdaság külön úton jár a többi európai országhoz képest. Az ország a külső adósság tekintetében igen sebezhető, a magyar állampapírhozamok nagymértékben függnek a külvilág értékeléseitől – mutatott rá.

Az eseménynek helyt adó Eötvös Loránd Tudományegyetem dékánja, Király Miklós köszöntőjében hangoztatta, válaszúthoz ért az EU, a jövője a tét. „Az EU sorsa Magyarország sorsa is”, ezért egy mélyülő válságnak, az unió megroppanásának Magyarország is vesztese lenne – emelte ki.