Ami bevált, az ne változzon

Az új Polgári törvénykönyv kodifikációjának egyik legfontosabb alapelve, hogy ami bevált, az ne változzon.

Kétszerese a hatályosnak

Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett. Továbbra is külön törvényben maradnak azonban az egyedi munkaszerződések és a szellemi alkotások – iparjogvédelem, szerzői jogok – területe. A sajtó-helyreigazítás szabályai egy évszázada keresik helyüket a magyar jogrendszerben. Az elmúlt évtizedekben a Ptk. része volt az erre vonatkozó szabályozás, a 2010. évi médiaalkotmány megszületésével pedig abba a törvénybe került át a sajtó-helyreigazítás intézménye – fűzte hozzá Székely László.

1960 májusában lépett hatályba

Mint elmondta: az első, jelenleg is hatályos Ptk. több mint fél évszázada, 1960 májusában lépett hatályba, és évtizedekig jól betöltötte rendeltetését. Ez részben annak köszönhető, hogy bár mindössze három év alatt, 1953–56 között készült, két alkotója, Eörsi Gyula és Világhy Miklós még első kézből, a két világháború közötti magyar civilisztika nagyjaitól – például Szladits Károlytól, az 1928-as magánjogi törvényjavaslat, a „kodifikálatlan kódex” egyik készítőjétől – sajátíthatta el a polgári jogot. Másfelől igaz az is, hogy az első magyar Ptk. viszonylag sikeres utóélete mögött meghúzódnak a kor leegyszerűsített polgári jogi viszonyai. A gazdasági élet minden szinten összehasonlíthatatlanul redukáltabb volt a döntően állami tulajdonú tervutasításos szocialista gazdaság évtizedeiben, mint bármikor, bármelyik, magántulajdonon alapuló polgári társadalom körülményei között működő piacgazdaságban. Ennek súlyos következményeit számos területen máig érzi az ország, az 1959-es Ptk. azonban a polgári jogviszonyok fejletlensége miatt évtizedeken át többé-kevésbé zökkenőmentesen működött – mondta a szakember.

Kitűntek a hiányosságok

Amikor a rendszer válságba jutott, és az 1980-as években elkerülhetetlenné vált a gazdaság érdemi átalakítása, nyomban kitűntek a Ptk. hiányosságai. Ez vezetett már a rendszerváltást megelőző években a cégjog, a gazdasági társaságok jogának önálló szabályozásához, aminek nyilvánvalóan nem elvi, rendszertani, hanem sokkal inkább praktikus, történeti okai voltak. Ebből is következik, hogy miért tér vissza az elmúlt negyedszázad során önálló törvényekben szabályozott társasági jog a Ptk.-ba – fejtette ki Székely László.

A rendszerváltást a szocialista ideológiai formulák lenyesegetése árán élte túl az 1959-es Ptk., így például az állami tulajdon elsőbbsége is hamar kikopott a kódexből – idézte fel. A gyors társadalmi, gazdasági változások azonban az elmúlt két évtizedben összesen több mint száz módosítást tettek szükségessé, ami megbontotta a kódex koherenciáját, konzisztenciáját. 1998-ban a Horn-kormány döntött arról, hogy jöjjön létre Vékás Lajos akadémikus elnökletével a kodifikációs bizottság, és fél évtizedes szövegező munka után 2006-ban megkezdődött a széles körű szakmai vita. Röviddel ezután azonban egy kapkodó, rövid távú politikai előnyökért a szakmaiságot feláldozó folyamat indult el, amelyből Vékás Lajos kivált. A végeredmény pedig akkor egy olyan törvényjavaslat lett, amelyhez még az akkori kormánypárti többség több száz módosító javaslatot nyújtott be, majd pedig lépcsőzetes hatálybaléptetés következett volna: a Ptk. első két könyve hamarabb lépett volna hatályba, mint a másik három, ám ennek az Alkotmánybíróság a jogbiztonság elvére hivatkozva útját állta – mondta a miniszteri biztos.