Mint mondta, a Délvidék Csíksomlyójaként emlegetett Doroszlón évről évre tízezernél több zarándokot várnak a szervezők a Délvidékről és a környező országokból. Sokan részben vagy egészben gyalog teszik meg az utat, némelyek virrasztva, imádkozással töltik az ünnep előtti éjszakát. Utalt arra, hogy pénteken bűnbánati liturgia és előesti szentmise lesz, magyar, azután pedig horvát nyelven. Ezután gyertyás körmenetet, szentségimádást és virrasztó zsolozsmát tartanak, végül filmvetítés lesz hajnalig.
Hozzátette, hogy Kisboldogasszony napjának hajnalától egymást követik a szertartások, a délelőtt folyamán pedig több nyelven mutatnak be szentmisét. Közlése szerint vasárnap ifjúsági búcsút tartanak, ennek keretében előadás hangzik el a szülői feladatokról és a természetes családtervezésről.
A katolikus egyház Szűz Mária születésnapját ünnepli Kisboldogasszony napján vagy régiesen Kisasszony napján. Az ünnepet szeptember 8-án, illetve a hozzá közelebb eső hétvégén tartják.
A doroszlói a legősibb és legnagyobb keresztény magyar kegyhely a Vajdaságban. Az 1300-as, egyes kutatók szerint viszont már az 1100-as években említik a történelmi iratok Bajkút néven. Mintegy nyolcvan, az itteni szentkútnál történt csodás gyógyulást jegyeztek fel a kegyhely történeti naplójában. A zarándokhelyen évente több búcsút tartanak, a nagybúcsú pedig évről évre szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján van.
