A kormányfő elmondta, egyetértettek az érdek-képviseleti vezetőkkel abban, hogy ma minden béremelés indokolt Magyarországon, de olyan gazdaságpolitikát nem szabad folytatni, amely gazdasági teljesítmény híján hitelezésből finanszírozná. Vagyis minden béremelést üdvözöl a kabinet, azzal a kitétellel, hogy a gazdaságnak kell megtermelnie a szükséges forrásokat – magyarázta.
Orbán Viktor megerősítette, hogy az adórendszert érintő minden véleményt kész megfontolni, arra azonban nem hajlandó, hogy visszalépjenek azon adórendszer irányába, amely tönkretette Magyarországot. „Magyarországot 2010-ig egy olyan adórendszer uralta, amely család-, munka- és vállalkozásellenes volt” – vélekedett, hozzátéve, hogy erre adott a kormány választ akkor, amikor megkezdte az adók átterelését a munkát terhelőkről, a forgalmat és a fogyasztást terhelők irányába.
A kormányfő mindezt arra reagálva mondta, hogy Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta: megosztották a miniszterelnökkel az őket foglalkoztató problémákat, egyebek között azt, hogy álláspontjuk szerint az egykulcsos adórendszer nem kellően szolidáris és igazságos. „Ebben persze nagyon távol állnak egymástól az álláspontjaink” – jelezte az elnök.
Módosítások
A szakszervezeti vezető felvetette, hogy módosítani kellene az új Munka törvénykönyvének azon két paragrafusát, amely szerintük diszkriminálja az állami vállalatokat. Szóba került a sztrájktörvény Liga által szorgalmazott módosítása is, mert a szövetség szerint a jogszabály „elvonja” a sztrájkjogot. Gaskó István beszélt a jövő évi bérfejlesztés szükségességéről is, és úgy véli, a reálbéreket minimálisan fejleszteni kell, a minimálbért pedig az átlagos bérfejlesztésnél jobban kell emelni. Elmondta, az ülésen a fegyveres és rendvédelmi szféra kapcsán a szakszervezeti jogosítványokról, a kollektív munkaügyi védelemről is egyeztettek.
Nem módosítanák a sztrájktörvényt
A Liga felvetéseire reagálva Orbán Viktor kifejtette: a köztulajdonban lévő munkáltatóval fennálló munkaviszony kérdésében év végéig megállapodás születhet, a sztrájktörvényt viszont a kormány nem akarja módosítani, de abban partner, hogy a sztrájkjog bírói gyakorlatban való érvényesülését áttekintsék. Át fogják nézni a közszférában is a kollektív munkaügyi kapcsolatokat – tette hozzá.
Kövessék nyomon az IMF–EU-tárgyalások alakulását
A miniszterelnök egyúttal arra kérte a szakszervezeteket, kövessék nyomon az IMF–EU-tárgyalások alakulását, és jelezzék, melyek azok a feltételek, amelyeket még elfogadhatónak tartanak, és melyek azok, amelyeket már nem. Megjegyezte, a tárgyalások során folyamatosan tájékoztatni fogják az érdekképviseleteket. Orbán Viktor arra is kérte Gaskó Istvánt, támogassák a kormányt a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtásában, mert anélkül nem lehet béremelésről sem beszélni.
Élelmiszerár-robbanás
A kormányfő egy, az élelmiszerár-robbanással kapcsolatos kérdésre elmondta: a szerdai kormányülésen alakul meg a Nemzetgazdasági és a Vidékfejlesztési Minisztérium közös bizottsága, amely az év végére készíti el intézkedési javaslatait arra vonatkozóan, hogy Magyarország hogyan reagáljon egy árrobbanásra. Ennek köszönhetően az ország felkészülten fogad majd egy ilyen helyzetet – emelte ki.
Egy másik kérdésre a miniszterelnök elmondta: a keddi elnökségi ülésen más, ágazati szakszervezetek is jelen voltak, és ígéretet tett arra, hogy az egyeztetések ágazati szinten is folytatódnak. Gaskó István beszámolt arról, hogy az ülésen több, a Liga Szakszervezetekhez, és három másik konföderációhoz tartozó hat szakszervezet is részt vett, és a miniszterelnök az ő felvetéseiket, problémáikat is meghallgatta.
Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök tárgyal-e más szakszervezeti konföderációkkal is, Orbán Viktor – utalva arra, hogy Gaskó Istvánnal és a Ligával hagyományosan jó a kapcsolatuk – azt mondta: „meglátjuk, mire jutok a legegyszerűbbel”.
Meg kell őrizni az értékállóságot
A július végi megbeszélésen egyet értettek az érdek-képviseleti vezetőkkel abban, hogy még az idén szükség van béremelésre az egészségügyben, gyakorlatorientált szakképzést kell kialakítani, végre kell hajtani a munkahelyvédelmi akciótervet, meg kell őrizni a nyugdíjak értékállóságát, figyelni kell a jövedelmi viszonyok alakulására, és ha szükséges, be kell avatkozni, valamint abban, hogy helyes döntés volt befagyasztani a rezsiköltségeket.
