Martonyi: Ki kell zárni a kettős mércét

Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarországnak is érdeke, hogy megoldódjanak az eurózóna problémái.

A tárcavezető az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén a feltételek között említette, hogy tiszteletben kell tartani az átruházott hatáskörök elvét, vagyis azt, hogy minden olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháztak át az EU-ra, a tagállamoknál marad. Fontos a tagállamok egyenlősége is, ki kell zárni a kettős mércét – mutatott rá. Kiemelte, meg kell őrizni az egységes piacot, amely az integráció egyik legfontosabb vívmánya, továbbá nagy hangsúlyt kell helyezni az uniós döntéshozatal legitimációjára. További lényeges feltételnek nevezte a nemzeti identitás tiszteletben tartását és a szubszidiaritás elvét, hogy csak olyan esetekben döntsenek uniós szinten, amikor a jó döntés kizárólag így születhet meg.

Az eredmények egyelőre váratnak magukra

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Európában az utóbbi időben ugyan változott a gazdasági filozófia, és a költségvetési fegyelem és a megszorítások mellett előtérbe került a növekedésösztönzés is, ennek eredményei azonban a legtöbb országban egyelőre váratnak magukra. Azt mondta, az adósságválság is tovább tart, nem csökkennek a versenyképességi különbségek az eurózóna tagjai között, bizonytalan az övezet helyzete és az EU jövőjének alakulása. A magyar szempontok világosan meghatározhatók – hangsúlyozta, kifejtve: az ország érdeke, hogy Európa erős, egységes és értékalapú legyen, és az értékek sorában különösen fontos a szolidaritás. Az EU egységére nézve kockázatot jelent, hogy ha az euróövezet bajba kerül, olyan sokk éri az uniót, amely az egész integrációt veszélybe sodorhatja – mondta.

Egyéb bizottságok:

Egyhangúlag támogatta az alapvető jogok biztosának 2011.évi beszámolóját az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága. Szabó Máté a testület előtt úgy fogalmazott, hogy a tavalyi év tipikus volt az ombudsmani intézményrendszer szempontjából.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt figyelemmel kíséri az ELI-lézerprojekt megvalósítását – mondta Földi Enikő, a kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a parlament innovációs és fejlesztési eseti bizottságának ülésén. A tervek szerint a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű kutató szuperlézer épül Szegeden.

A vidékfejlesztési tárca államtitkárának közlése szerint a földforgalmat szabályozó átfogó jogszabálycsomag első eleme a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló előterjesztés, amelyet kedden általános vitára alkalmasnak talált a parlament mezőgazdasági bizottsága.

Martonyi: Bizonyos intézkedésekre szükség van

Véleménye szerint kérdéses továbbá, hogy a tagállamok együtt maradnak-e, megőrzik-e az egységes piacot, az egységes intézményrendszert. Az elfogadható, hogy az eurózónában szükség van bizonyos intézkedésekre a gondok megoldásához, de bármilyen új mechanizmust dolgoznak is ki, annak nem szabad növelnie az övezet tagjai és azon kívüliek közötti távolságot, és mindig lehetőséget kell adnia a csatlakozásra – hangoztatta.

A következő többéves (2014–2020) költségvetési kerettel és az abban foglalt kohéziós támogatások csökkentésével kapcsolatban kijelentette, Magyarországnak elfogadhatatlan a jelenlegi javaslat, és az utolsó pillanatig harcolnia kell álláspontja megvédéséért.

Reakciók

Mile Lajosnak (LMP), a bizottság alelnökének érdeklődésére a tárcavezető közölte, a jelenlegi elképzelés a kohéziós támogatásokról a balti államokat és Magyarországot érintené a leghátrányosabban. Balczó Zoltán (Jobbik) felvetésére, miszerint úgy tűnhet, éles ellentét van a miniszterelnök és a külügyminiszter kommunikációja között Európa jövőjét illetően, Martonyi János kiemelte, nem Magyarország az egyetlen, ahol a kormánypolitikusoknak „eltérő vagy részben eltérő a véleményük, de ettől még az alapvető célokban egyetértenek”.

Bebes István (Fidesz) érdeklődésére a tárcavezető kiemelte, remélhetőleg Horvátország zökkenőmentesen csatlakozhat az unióhoz, Magyarország pedig továbbra is nagy súlyt helyez a bővítésre. Horvátország 2013. július 1-jén válhat az unió tagjává. Káli Sándor (MSZP) arról kérdezte a külügyminisztert, elképzelhető-e, hogy „kívülről gerjesztett folyamat Európa megroppanása”, Martonyi János elmondta, sok teória létezik arról, hogy kik lehetnek érdekeltek az euró térvesztésében, de a valós gazdasági érdekeket nehéz felismerni.