Vörösiszap: a Mal-vezér a tervezőre keni a felelősséget?

Az elsőrendű vádlott szerint a Mal környezetvédelmi rendszere nem jelezte előre a katasztrófát.

A kazettákon a szabad víz éppen a kiporzást akadályozza meg; a vizes vörösiszap 2,25 grammnál több nátrium-hidroxidot nem tartalmazott, ez az érték nem haladja meg annak az értéknek az egynegyedét se, ami alapján veszélyes anyagnak kellett volna nyilvánítani – hívta fel a figyelmet.

A vörösiszapnak nem szabadott volna elérnie Kolontárt

Egyetlen másodpercig sem volt a betöltési szint felett a X-es kazetta – mondta. Az X-es kazettából a benne tárolt anyag egyharmada sem folyt ki, de a tervezői dokumentáció szerint – amely alapján a kazetta épült – ha ez a mennyiség kifolyik, annak se lett volna szabad elérnie Kolontárt.

Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának állam által kifizetett költsége.

Két esztendeje, déltájban szakadt át a gát Kolontár és Ajka között, a környék és az ország nyakába zúdítva a világviszonylatban is példátlan környezeti katasztrófát.

A tervező által megadott adatok alapján végzett számítások szerint 72 százalékos terhelési szintnél ment tönkre a kazetta; még egy több mint 5 méteres túltöltési szintet is bírnia kellett volna, ha igaz, amit a tervező a környezetvédelmi hatóságnak benyújtott tervdokumentációban állított – mutatott rá Bakonyi Zoltán.

Kiemelte: az európai szabványnak megfelelő volt a vörösiszap nedves kezelése; ez olcsóbb és környezetkímélőbb, mint a száraz technológia. Megismételte, hogy a Mal nem tartozott a veszélyes üzemek közé. Bakonyi Zoltán közölte: számítógépes prezentációját azért tartotta, mert a nyomozóhatóságnak és ügyészségnek nem sikerült megismernie az ajkai gyárban folyó munkát.

A tárgyalás csütörtökön ismét Bakonyi Zoltán meghallgatásával folytatódik a Veszprémi Törvényszéken.

Vörösiszap-katasztrófa: 15 ember ellen emeltek vádat

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt 15 ember ellen emelt vádat január közepén.

Szeptemberben kezdődtek a tárgyalások

A vörösiszap-katasztrófa büntetőügye szeptember 24-én kezdődött meg a Veszprémi Törvényszéken rendkívüli érdeklődés mellett. Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán nem ismerte el felelősségét, a vezérigazgatót védő Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke elmondta: háromezer oldalas szakértői jelentést tárnak a bíróság elé, hogy cáfolják a hatóságok által kirendelt szakértők véleményét.

Tíz ember halt meg a súlyos katasztrófában

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.