Az elsőrendű vádlott a Szabó Györgyi által vezetett büntetőtanács előtt a hidrátgyártás részletes bemutatásával folytatta kedden megkezdett vallomását. A bírónő kérdésére azt válaszolta: összesen háromszor járt a vörösiszap-kazettáknál, napi szinten cégvezetőként nem kellett ezekkel foglalkoznia.
Szintén kérdésre válaszolva azt mondta: rendellenes működésről a cég vezetése alatt nem tudott, megfogalmazása szerint legendákból hallotta, hogy a lakosság elégedetlen a porzással kapcsolatban. A katasztrófa után 120 ezer lúgoldatot kellett biztonságba helyezni, hogy az újraindítás rendben legyen; 50 éve úgy kellett leállítani a gyártást, hogy nem állt rendelkezésre üres tározó – hangzott el.
Kifogásolta, hogy hibás a szakértői megállapítás a zagy veszélyességi fokáról, rossz az animáció a gyártásról, amiből egy lényeges folyamat kimaradt, tehát a vádhatóság sem teljesen vétlen abban, hogy megalapozatlan vádak kerültek a vádiratba.
Nem fogja elismerni bűnösségét Bakonyi Zoltán a vörösiszap-katasztrófával összefüggésben a keddi tárgyalási napon – mondta a Hír televízió Rájátszás című műsorában a Mal vezérigazgatójának védője.
A magyar kormány és a katasztrófavédelmi főigazgatóság példaértékű gyorsasággal és szakértelemmel reagált a vörösiszap-katasztrófára, de Magyarországnak van még teendője a kockázatelemzés fejlesztésében és egyes európai uniós ajánlások átültetésében – mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottja, aki október 4–11. között vizsgálta hazánkban a két évvel ezelőtti katasztrófa emberi jogi hatásait.
A porzástól jobban féltek
A nyolcvanas években is vizsgálódtak kiporzás miatt, akkor azt állapították meg, hogy az a timföld hibája miatt történt, és leeresztették a tározóról a vizet. Ha valamitől féltek, akkor a porzástól, mert az lakossági felháborodáshoz vezet, a nemzeti nyomozóhivatal is porzás vétsége miatt nyomoz – utalt rá.
A Mal környezetvédelmi rendszere nem jelezte előre a katasztrófát – ezt Bakonyi Zoltán képekkel, adatokkal illusztrálta a tárgyaláson. A csapadéknak érdemi szerepe volt a katasztrófában: 214 hektárra leesett vízmennyiséget kellett kezelni. A párolgás és csapadék egyensúlya kiegyensúlyozott általában Ajka térségében, de ez 2010-ben az egész országban felborult.
A kazettákon a szabad víz éppen a kiporzást akadályozza meg; a vizes vörösiszap 2,25 grammnál több nátrium-hidroxidot nem tartalmazott, ez az érték nem haladja meg annak az értéknek az egynegyedét se, ami alapján veszélyes anyagnak kellett volna nyilvánítani – hívta fel a figyelmet.
A vörösiszapnak nem szabadott volna elérnie Kolontárt
Egyetlen másodpercig sem volt a betöltési szint felett a X-es kazetta – mondta. Az X-es kazettából a benne tárolt anyag egyharmada sem folyt ki, de a tervezői dokumentáció szerint – amely alapján a kazetta épült – ha ez a mennyiség kifolyik, annak se lett volna szabad elérnie Kolontárt.
Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának állam által kifizetett költsége.
Két esztendeje, déltájban szakadt át a gát Kolontár és Ajka között, a környék és az ország nyakába zúdítva a világviszonylatban is példátlan környezeti katasztrófát.
A tervező által megadott adatok alapján végzett számítások szerint 72 százalékos terhelési szintnél ment tönkre a kazetta; még egy több mint 5 méteres túltöltési szintet is bírnia kellett volna, ha igaz, amit a tervező a környezetvédelmi hatóságnak benyújtott tervdokumentációban állított – mutatott rá Bakonyi Zoltán.
Kiemelte: az európai szabványnak megfelelő volt a vörösiszap nedves kezelése; ez olcsóbb és környezetkímélőbb, mint a száraz technológia. Megismételte, hogy a Mal nem tartozott a veszélyes üzemek közé. Bakonyi Zoltán közölte: számítógépes prezentációját azért tartotta, mert a nyomozóhatóságnak és ügyészségnek nem sikerült megismernie az ajkai gyárban folyó munkát.
A tárgyalás csütörtökön ismét Bakonyi Zoltán meghallgatásával folytatódik a Veszprémi Törvényszéken.
Vörösiszap-katasztrófa: 15 ember ellen emeltek vádat
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt 15 ember ellen emelt vádat január közepén.
Szeptemberben kezdődtek a tárgyalások
A vörösiszap-katasztrófa büntetőügye szeptember 24-én kezdődött meg a Veszprémi Törvényszéken rendkívüli érdeklődés mellett. Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán nem ismerte el felelősségét, a vezérigazgatót védő Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke elmondta: háromezer oldalas szakértői jelentést tárnak a bíróság elé, hogy cáfolják a hatóságok által kirendelt szakértők véleményét.
Tíz ember halt meg a súlyos katasztrófában
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
