A kazettákon a szabad víz éppen a kiporzást akadályozza meg; a vizes vörösiszap 2,25 grammnál több nátrium-hidroxidot nem tartalmazott, ez az érték nem haladja meg annak az értéknek az egynegyedét se, ami alapján veszélyes anyagnak kellett volna nyilvánítani – hívta fel a figyelmet.
A vörösiszapnak nem szabadott volna elérnie Kolontárt
Egyetlen másodpercig sem volt a betöltési szint felett a X-es kazetta – mondta. Az X-es kazettából a benne tárolt anyag egyharmada sem folyt ki, de a tervezői dokumentáció szerint – amely alapján a kazetta épült – ha ez a mennyiség kifolyik, annak se lett volna szabad elérnie Kolontárt.
Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának állam által kifizetett költsége.
Két esztendeje, déltájban szakadt át a gát Kolontár és Ajka között, a környék és az ország nyakába zúdítva a világviszonylatban is példátlan környezeti katasztrófát.
A tervező által megadott adatok alapján végzett számítások szerint 72 százalékos terhelési szintnél ment tönkre a kazetta; még egy több mint 5 méteres túltöltési szintet is bírnia kellett volna, ha igaz, amit a tervező a környezetvédelmi hatóságnak benyújtott tervdokumentációban állított – mutatott rá Bakonyi Zoltán.
Kiemelte: az európai szabványnak megfelelő volt a vörösiszap nedves kezelése; ez olcsóbb és környezetkímélőbb, mint a száraz technológia. Megismételte, hogy a Mal nem tartozott a veszélyes üzemek közé. Bakonyi Zoltán közölte: számítógépes prezentációját azért tartotta, mert a nyomozóhatóságnak és ügyészségnek nem sikerült megismernie az ajkai gyárban folyó munkát.
A tárgyalás csütörtökön ismét Bakonyi Zoltán meghallgatásával folytatódik a Veszprémi Törvényszéken.
Vörösiszap-katasztrófa: 15 ember ellen emeltek vádat
