Krémer András megemlítette, hogy a mediátor nem mondhatja ki a válást, nem állapíthatja meg az apaságot, ám előmozdíthatja – egyebek között – az önkéntes vagyonmegosztást, a gyermekelhelyezést. Az iskola és a szülők közigazgatási vitáiban is sokat tehet az együttműködés létrehozásáért, az egyensúly kialakításáért. Volt már rá példa – tette hozzá a szakember –, hogy az a tanuló, akit renitens viselkedése miatt fegyelmi úton más osztályba, iskolába helyeztek át, utóbb, a megállapodás révén megmaradhatott a régi közösségében. Krémer ezt annak tulajdonítja, hogy az iskola és a szülő végül egyetértésre jutott a pedagógiai célokban, feltételekben. A bíróságon az említett iskolai vita egy-két év múltán zárulhatott volna le. Az ítélet az időmúlás miatt semmiképp sem tudta volna kiküszöbölni az esetlegesen hibás fegyelmi döntés következményeit – hívta fel a figyelmet az OBH munkatársa.
Azt még nem tudni, hogy a notórius pereskedők, vagy az olykor az időhúzásban érdekelt hazai alperesek a következőkben hogyan viszonyulnak majd a külföldről átvett intézményhez. Nyomós érv lehet azonban, hogy a mediációs eljárás ingyenes, beiktatásával a bírósághoz forduló személyek, szervezetek illetékkedvezményt kaphatnak, így olcsóbban és gyorsabban juthatnak el a közös megoldáshoz. A peres felek – a bíróságon dolgozó közvetítők mellett – az igazságügyi tárca által névjegyzékbe vett mediátorok közül is bárkit kiválaszthatnak érdekvitájuk rendezéséhez.
