A közlekedési ügyvéd szerint a szabályozásnak ugyanakkor csak akkor lesz valódi visszatartó ereje, ha az elkövető személye is azonosítható lesz a bírságolás során.
„Ma a gyorshajtások jelentős részét automata sebességmérők rögzítik, amelyek alapján csak a jármű rendszáma áll rendelkezésre. Ezért indokoltnak tartom, hogy a közigazgatási bírság kiszabásakor az üzembentartó köteles legyen megjelölni, ki vezette a járművet. Csak így követhető nyomon, hogy valaki notórius visszaeső gyorshajtó-e. Pusztán a rendszám ehhez nem elég” – vélekedett.
Arról, hogy a legsúlyosabb közlekedési jogsértések – például kirívó gyorshajtás, súlyos ittas vezetés vagy vasúti átjáróban elkövetett szabályszegés – esetén elkobozható legyen a jármű, Herpy Miklós közölte, a járműelkobzás lehetőségét elvi szinten támogatja, de kizárólag a valóban kirívóan veszélyes és tudatos jogsértések esetén.
A részletekben azonban itt is komoly veszélyek rejlenek
– mondta, hozzátéve, a vasúti átjáróban elkövetett szabályszegés jó példa erre. „A fehér jelzés minden előzetes figyelmeztetés nélkül vált át pirosra. Előfordulhat, hogy a járművezető már olyan közel van a jelzőberendezéshez, hogy fizikailag nem tud biztonságosan megállni, ezért áthalad a tilos jelzésen. Ez nem azonos azzal, amikor valaki tudatosan hajt át a már hosszabb ideje piros jelzésen, ami valóban rendkívül veszélyes” – példázta.
Herpy szerint ilyen súlyos jogkövetkezmény ezért csak meghatározott ideje fennálló tilos jelzés szándékos figyelmen kívül hagyása esetén alkalmazható. „Összességében a szigorításoknak lesz valódi visszatartó erejük, de önmagában a büntetési tételek emelése nem elegendő. Pontos, differenciált szabályokra, az elkövetők azonosítására és következetes jogalkalmazásra is szükség lesz” – összegzett a közlekedési ügyvéd.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!