A rasszizmusról és antiszemitizmusról szóló felvetésekre Orbán Viktor miniszterelnököt idézte, aki a parlamentben rögzítette: cigányüldözés nincs, az ugyanis egy teljes etnikai közösséget minősítene. Ezzel szemben vannak cigány származású bűnelkövetők, de ez – mondta – egy másik kérdés. Utalt az Élet Menetével párhuzamosan tervezett motoros felvonulás betiltására is, majd – az alkotmányt idézve – cáfolta azokat a felvetéseket is, hogy üldöznék Magyarországon a hajléktalanokat.
Harrach Péter kérdésre válaszolva azt mondta: a reagálásokra a diplomácia és a média útján nyílhat lehetőség. Utóbbi – tette hozzá – sokszor nehezen járható, hiszen azok a médiumok, amelyek különböző okok miatt nem jó szemmel nézik a magyar utat, nem fogadják be a magyar kormány ellenérveit. Lehetőségként említette, hogy a testvérvárosok polgármesterein keresztül üzenetet juttassanak el.
Pálffy István frakciószóvivő hozzátette: kétféle konfliktus jelenik meg Magyarország és az unió viszonyában, az egyik általában a konvergenciaprogram beadásával függ össze, a másik pedig a magyar kormány szuverén és önálló intézkedéseivel kapcsolatban jelentkezik. A támadásokat részletezve többek között kitért a médiatörvénnyel összefüggő konfliktusokra, az alaptörvényre, illetve annak mostani módosítására, és a végtörlesztésre.
A Fidesz szerint méltatlan és alaptalan támadások érték Magyarországot az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban. Kozma Péter, a kormánypárt országgyűlési képviselője csütörtöki, nyíregyházi sajtótájékoztatóján az Európai Parlament szerdai ülésén elhangzottakkal kapcsolatban azt mondta: ezek a nem szokatlan, politikai indíttatású támadások minden szakmai alapot nélkülöznek, vagy legalábbis vitathatóak. „A magyarországi ellenzék által exportált mondatokat hallhatjuk vissza az Európai Parlamentben anélkül, hogy az EP-képviselők mélyen ismernék ezt a törvénymódosítást” – fogalmazott a fideszes politikus.
