A javaslatcsomag második pontjaként új pénzügyi eszközök, lehetőségek kitalálását vetette fel a köztársasági elnök. Példaként említette, hogy kedvezményes kamatozású vagy akár kamatmentes kölcsönt is kaphassanak a bajba jutott országok úgy, hogy az ne számítson bele az államadósságba, hisz az igénylők nem tehetnek róla, hogy ilyen helyzetbe kerülnek. Szerinte ezek a megoldások ma szokatlanok és idegenek az Európai Unió bürokráciájának gondolkodásmódjától.
Az államfő harmadik pontként azt javasolta, hogy a regionális fejlesztési forrásokból hangsúlyosabb részt kellene elkülöníteni a megelőzésre.
Arra a kérdésre, hogy az államfők miként fogadták a javaslatcsomagot, azt mondta: úgy látta, hogy van rá fogadókészség. Előrevetítette, hogy a Visegrádi Négyek találkozóján is szeretné felvetni a témát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy szerinte az EU bürokráciájának meggyőzése sokkal nehezebb feladat. A köztársasági elnök úgy véli, az uniós országokban élők joggal várják el, hogy ezzel a problémával időben foglalkozzanak, ne pedig akkor, amikor „egy sokkal súlyosabb árvíz vagy egy sokkal súlyosabb természeti katasztrófa sokkal súlyosabb, drámaibb következményekkel figyelmeztet minket a felelőtlenségünkre, arra, hogy nem végeztünk el egy munkát”.
„Ma már kijelenthetjük, Magyarország győzelemre áll az árvíz elleni küzdelemben, amely az árvízi védekezésben az önkéntes tartalékos rendszer első éles próbája is volt, és kiválóan vizsgázott” – mondta Orbán Viktor június 13-án a honvédség ócsai kiképző bázisán, ahol a gátakon segítő tartalékos katonákat köszöntötte.
Az elmúlt hetekben soha nem látott árhullám érte el hazánkat, melyet azonban jól felkészülten vártunk – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő kora délutáni sajtótájékoztatóján.
