Biztosan ez a megoldókulcs, de mit jelent ez a mondat? Talán olyasmire utalhat, hogy amennyiben a már leköszönt kormányzati oldal által támogatott MMA részéről olyasvalaki kap kitüntetést, aki a sokkal inkább autonómnak tartott Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiához kötődik, akkor egyesekben felmerül a gyanú: miféle elvtelen politikai alku köttetett itt, ami az elvek feladásához vezetett? Esetleg egyesek olyan helyzetbe kerültek, hogy már nem is volt más választásuk, mint elfogadni a díjat, ami élethosszig járó havi életjáradékkal jár? Lehet, hogy ezt akarta jelenteni? Talán igen. Bár jelentheti azt is, hogy van, akit tényleg nem érdekelnek azok a politikai, ideológiai árkok. Miközben keresgéljük a mondat értelmét, sejthetjük, hogy Nobel-díjas írónk nem véletlenül fogalmazott ilyen talányosan, de nehéz belátni, hogyan ne szolgálná a táborok közötti árok betemetését az, ha egy díjazotti körben helyet kapnak a (rendszer)ellenzéki hangok is. Kivéve persze, ha nincs bennünk valamiféle arisztokratikus gőg. Ha így folytatjuk, lehet, tényleg sikerül betemetni azokat a csúf árkokat – egymás hullájával. De talán az író maga sem tudja pontosan, mit akart mondani – ilyet azonban fölöttébb nagy illetlenség lenne már csak gondolni is. Előfordulhat az is, hogy Krasznahorkai Lászlót sem érdekli igazából a sokat hangoztatott kultúrharc, és egyszerűen csak kíváncsi volt a reakciókra, így dobott egy kavicsot az állóvízbe: lássuk, milyen gyűrűket kavar maga körül? Ha valaki nem fogalmaz kellő egyértelműséggel és tapintatos körültekintéssel, aligha csodálkozhat rajta, ha valakiben ez a lehetőség is felvetődik. Még akkor sem, ha Krasznahorkai ­László igencsak egyértelműen a konzervatív/polgári (politikai) oldal hangos támogatói körén kívülre esik (félreérhető irónia).

Akárhogyan is, a kultúrharc újabb, pár nap múlva a feledés homályába vesző rövid szemelvényéből ezúttal is ugyanaz derül ki: legyen bármilyen elismert és nagy művész is valaki – és ezt még azok is elismerik általában, akik Krasznahorkai László kritikus mondataival hozzám hasonlóan a legkevésbé sem tudnak egyetérteni –, végső soron mind csak emberek vagyunk. Még a Nobel-díjas író is.