Ab: marad a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése

Az Alkotmánybíróság javarészt elutasította a korkedvezményes szolgálati nyugdíjak megszüntetésével kapcsolatos beadványokat – közölte a testület.

A törvény miatt alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hoz több ezer magánszemély, továbbá számos szakszervezet – köztük a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövegsége, a Honvédszakszervezet, a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete, a Független Rendőr Szakszervezet, valamint a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete –, jogvédők, például a Magyar Helsinki Bizottság, majd az alapvető jogok biztosa is.

Álláspontjuk szerint a törvény alkotmányos alapjogokat sért, például a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és a tulajdonhoz, valamint a szociális biztonsághoz való jogot – például azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt már megszerzett nyugdíjjogosultságokat szüntet meg, illetve alakít át más ellátási formává.

A Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben arra is felhívta a figyelmet, hogy álláspontja szerint a nyugdíjmegvonás ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával, ezért a strasbourgi bíróság előtt is megtámadható.

Az Ab hétfői ülésén az indítványokat javarészt elutasította. Álláspontja szerint az alkotmány rendelkezései felhatalmazást adtak arra, hogy a törvényhozó az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást csökkenthesse, szociális ellátássá alakíthassa, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethesse. Így pedig nem volt megállapítható a szerzett jogok, a tulajdonhoz való jog, illetve a szociális biztonsághoz való jog sérelme.

Az Ab szerint a vitatott szabályozás nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sem. Az érintettek eltérő törvényi kezelésének alkotmányos indoka van. Az alaptörvény teszi lehetővé az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltő és az azt még el nem érő személyek eltérő kezelését, továbbá a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülők nincsenek egymással összehasonlítható helyzetben, miként a volt országgyűlési képviselők sem a polgármesterekkel és az európai parlamenti képviselőkkel, akiknek ellátása – szemben az országgyűlési képviselőkével – nem csökkent az szja mértékével. A korábban szolgálati nyugdíjban részesülők között a születési idő alapján tett megkülönböztetésnek ésszerű indoka többek között az, hogy a jogalkotó a változásokkal legsúlyosabban érintett korcsoportnál jelentkező hátrányokat kívánta mérsékelni.

Az Ab egyedül azt a rendelkezést semmisítette meg – a visszaható hatály tilalmára hivatkozva –, amely szerint a szolgálati járandóság folyósítását a kifogásolt törvény 2012. januári hatálybalépése előtt elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell.

A 13 alkotmánybíró által jegyzett határozathoz ketten párhuzamos véleményt fűztek, öt alkotmánybíró – Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter és Lévay Miklós – pedig különvéleményt fogalmazott meg.