Rekordárvíz: nem elég nagy a kár az uniós segítséghez

Az Európai Bizottság úgy találta, hogy az okozott árvízkár nem elég jelentős ahhoz, hogy az Európai Szolidaritási Alap forrásait mozgósítani lehessen.

Erre akkor van mód, ha olyan csapás sújt egy országot, amely 2002-es árakon számítva legalább 3 milliárd euró vagy az adott ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 százalékát kitevő közvetlen kárt okoz. Magyarország esetében ez utóbbi azt jelenti, hogy az árvíznek nagyjából 570 millió eurós kárt kellett volna okoznia, hogy Budapest az alaphoz fordulhasson.

Az alap sajátos szabályai szerint egy ország akkor is kérhet segítséget, ha valamelyik vele szomszédos tagállamban történik súlyos katasztrófa. Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős uniós biztos szóvivője mindazonáltal emlékeztetett, hogy Magyarország esetében ez a feltétel sem teljesül. Emiatt Magyarország az úgynevezett rendkívüli regionális katasztrófa kategóriájára hivatkozva fordult segítségért az alaphoz.

Érzéketlennek tartja a brüsszeli bürokratákat a Fidesz szóvivője, amiért Magyarország nem kap segítséget az Európai Unió szolidaritási alapjából a dunai árvízkárok enyhítésére. A Fidesz tudomásul veszi a döntést, de sajnálja, hogy „süket brüsszeli fülekre talált” a magyar megkeresés – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője.

Szavai szerint a brüsszeli bürokraták érzéketlenek, nem érzik, hogy a magyar embereknek mekkora kárt okozott az évszázad árvize. Magyarország azonban „a brüsszeli bürokraták segítsége nélkül is helytállt” – közölte a szóvivő.