Háborús fenyegetések, energiavita és migrációs nyomás

Kijevben Magyarországot nevezték meg az uniós döntéshozatal akadályának, miközben tovább húzódik a Barátság kőolajvezeték ügye, a háború közepette újabb dróntámadások történtek a Közel-Keleten és Ukrajnában, és a migrációs paktum is az áprilisi választások egyik tétjévé vált. Ezek voltak a nap legfontosabb külpolitikai hírei.

Az orosz–ukrán háború negyedik évfordulója után egyre súlyosabb képet mutat a civil lakosság helyzete Forrás: AFP

Tovább húzódik a Barátság kőolajvezeték ügye

Az energiabiztonság kérdése kedden is napirenden maradt. Deák Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió még március 18-án küldött szakértői csoportot a Barátság kőolajvezeték sérüléseinek felmérésére, Kijev azonban továbbra sem engedi a helyszíni szemlét.

Az elemző szerint különösen figyelemre méltó, hogy a misszióból kimaradt Magyarország és Szlovákia, noha e két ország a vezeték legfontosabb végpontjai, és a leginkább érdekeltek az olajellátás helyreállításában. Szerinte az ukrán fél halogatása arra utalhat, hogy a hivatalos magyarázat mögött más okok is állhatnak.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szintén megszólalt az ügyben, és világossá tette: a Barátság vezeték mielőbbi újraindítása nemcsak Szlovákia és Magyarország, hanem egész Európa szempontjából is létfontosságú. Egyúttal bírálta az Európai Bizottságot is, amiért nem tudja rábírni Volodimir Zelenszkijt a vezeték megnyitására.

Tovább nő a feszültség a Közel-Keleten

A közel-keleti helyzet kedden tovább romlott. Dubajban iráni dróntámadás ért egy kuvaiti olajszállító hajót, amelyen tűz keletkezett. A hajó legénységének huszonnégy tagja épségben megúszta a támadást, de a hatóságok szerint olajszennyezés veszélye is fennáll.

A lelőtt támadó drónok roncsai egy házra zuhantak, ahol tűz ütött ki, és négy ember megsérült. Sérüléseik nem súlyosak, de az eset jól mutatja, hogy a konfliktus következményei immár a civil lakosságot is közvetlenül fenyegetik.

Irán eközben újabb kemény hangú figyelmeztetést adott ki a Hormuzi-szoros ügyében. Az Iráni Forradalmi Gárda közlése szerint a stratégiai jelentőségű tengeri útvonal teljes mértékben ellenőrzésük alatt áll, és minden ellenséges mozgásra rakétákkal és drónokkal válaszolnak.

Donald Trump amerikai elnök ezzel párhuzamosan világossá tette, hogy az Egyesült Államok rövid időn belül reagálni fog, ha nem sikerül rendezni a helyzetet. A washingtoni üzenetek alapján továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy a konfliktus még szélesebb körben eszkalálódik.

Újabb orosz dróntámadás érte Odesszát

Ukrajnában sem csökkent a háborús nyomás. Kedden reggel ismét orosz drónok támadták Odesszát, és az egyik drón egy kilencemeletes lakóépületbe csapódott. Hatalmas tűz keletkezett, egy ember megsérült. A helyi hatóságok szerint a toronyház homlokzata, erkélyei és az üvegfelületek is megrongálódtak. A mentők eloltották a lángokat.

Nem ez volt az első hasonló támadás az elmúlt napokban. Március 28-án éjjel ugyancsak jelentős dróntámadás érte Odesszát, amelynek során egy toronyház és egy szülészet épülete is megsérült, és mintegy egy tucat ember sebesült meg.

A migrációs paktum az áprilisi választások egyik tétje

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az áprilisi választások egyik legfontosabb kérdése az, hogy életbe lép-e a migrációs paktum.

A politikus szerint ha nem a Fidesz nyer, akkor megnyílhat az út a migránskvóták és migránstáborok világa előtt. Úgy fogalmazott, hogy ezt meg kell akadályozni, mert Brüsszel továbbra sem tud megfelelő választ adni az illegális migrációra, és az iráni háború miatt újabb hullám fenyegetheti Európát.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arra figyelmeztetett, hogy az illegális migráció súlyos biztonsági kockázatokkal jár. Szerinte a közbiztonság romlása, a terrorveszély, a no-go zónák terjedése és a szociális rendszerekkel való visszaélés már most is komoly gondot jelent számos európai országban.

Washingtonban is Ukrajna került a figyelem középpontjába

Az Egyesült Államokban J. D. Vance alelnök vezetésével megkezdte munkáját egy új csalásellenes munkacsoport, amelynek feladata több, a demokratákhoz és a Biden-adminisztrációhoz köthető visszaélés kivizsgálása.

A testület az igazságügyi minisztériummal, az FBI-jal és más állami szervekkel együttműködve vizsgálja a korrupciós ügyeket, köztük azokat az eseteket is, amelyekben Ukrajna érintett lehet. A vizsgálatok egyik érzékeny pontja az a gyanú, hogy amerikai támogatások egy része közvetett módon politikai célokat is szolgálhatott az Egyesült Államokban.

A Trump-adminisztráció ezzel is azt kívánja jelezni, hogy a korábbi éveknél keményebben lép fel a visszaélésekkel szemben, különösen azokban az ügyekben, ahol külföldi szálak is felmerülnek.

Újabb fejlemény az Antifa-ügyben

Kedden újabb fejlemények érkeztek Ilaria Salis ügyében is. Az olasz hatóságok rendőri ellenőrzést tartottak római látogatása során, miután a német titkosszolgálat jelzése alapján a látókörükbe került.

Az intézkedés hátterében egy olyan nemzetközi nyomozás áll, amely az Antifa szélsőbaloldali hálózatainak, illetve az azokhoz köthető erőszakos cselekményeknek a feltárását célozza. Salis a közösségi médiában rendőrállamot emlegetett, ugyanakkor továbbra is szerepel a Kalapácsos bandával kapcsolatos német vizsgálati jelentésekben.

Borítókép: Az orosz–ukrán háború negyedik évfordulója után egyre súlyosabb képet mutat a civil lakosság helyzete (Fotó: AFP)