Szócska Miklós elmondta: az elmúlt évek egyik legjelentősebb lépése az volt ezen a területen, hogy az offshore vállalkozásokkal szemben szakmai kézbe kerültek a gyógyszertárak.
Emlékeztetett: 2010 óta jelentősen mérséklődött a patikai eladósodottság, és szükségleti alapon nyíltak gyógyszertárak. Kiemelte azt is, hogy az intézkedések hatására tavaly 7,5 milliárd forinttal csökkentek a betegterhek.
Az államtitkár megjegyezte: számos intézkedést kellett hozni ahhoz, hogy a liberalizáció káros hatásai megszűnjenek, ezek között említette a generikus program bevezetését, a kispatikák árréskiesésének kompenzálását. Fontos feladat lesz a patikusi tulajdoni hányad 25 százalékra, illetve 2017-től 50 százalékra emelése – mondta, hozzátéve: ennek érdekében komoly pénzügyi konstrukciókat dolgoztak ki.
Horváth Zsolt miniszteri biztos a sajtótájékoztatón közölte: a patikusi hitelprogram és a tőkeprogram azt segíti, hogy könnyebb legyen a gyógyszerészeknek tulajdonrészhez jutniuk az egyes patikákban. Kiemelte, hogy a tulajdonrészhez adásvétellel jutnak az érintettek, amihez az állam támogatott hitellehetőséget biztosít. A hitel nagysága maximum 60 millió forint lehet egy év türelmi idővel, tíz év futamidővel, háromszázalékos kamatra.
A biztos közölte: a számítások szerint ez a konstrukció 700 millió forinttal terheli meg a költségvetést éves szinten.
A betegek biztonságos gyógyszerellátását szolgálja a gyógyszertárak személyi minimumfeltételeinek szeptember 1-jei hatálybalépése – közölte augusztusban a Magyar Nemzettel az egészségügyért felelős államtitkárság.
Magyarországon az egy lakosra jutó gyógyszertárak száma európai viszonylatban is magasnak tekinthető, és a földrajzi eloszlásuk is megfelelő.
A patikai tőkeprogramról szólva kifejtette: az ügyletekben a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. a befektető. Ebben az esetben a zrt. tulajdont szerez, majd opciós szerződéssel a kedvezményezett gyógyszerésznek átadja. Ezt a tulajdonrészt a gyógyszerész öt éven belül megvásárolhatja.
Ennél a konstrukciónál 4,5 százalék a hozamelvárás, öt év futamidővel. Ez utóbbi program azokat a helyzeteket oldja meg, amikor a gyógyszerész nem tud vagy nem akar banki hitelt felvenni – ismertette a miniszteri biztos.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke leszögezte, az elmúlt évek valamennyi változása a köztestület egyetértésével valósult meg. Úgy vélekedett, a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításának hatására egyebek között felére csökkent a veszteséges patikák száma, a meglévők adózás utáni eredménye pedig a duplájára nőtt.
Magyarországon ma 2334 gyógyszertár üzemel, és az elnök szerint a kiegyensúlyozott törvényi környezet ezen a számon már nem nagyon fog változtatni.
A gyógyszerészi tulajdoni hányad rendezésén túl Hankó Zoltán nem számít nagyobb korrekcióra a területen. Az eddigi intézkedések szerinte segítették stabilizálni a gyógyszerellátás rendszerét.
