A tanácskozást a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Svédország Nagykövetsége és a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség, valamint vezető svéd cégek szervezték, az innovációs szeminárium középpontjában az „üzleti innováció és a következő generáció” állt.
A közlemény idézi Cséfalvay Zoltánt, az NGM gazdaságstratégiáért felelős államtitkárát, aki elmondta: az NGM, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) és a hazai startup közösség szereplőiből álló BudapestHUB munkacsoport együtt mérte fel, hogy milyen eszközök szükségesek ahhoz, hogy Budapest legyen a régió startup fővárosa.
• A legfrissebb KSH-adatokból kiderül, hogy a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenysége évről évre intenzívebb, részaránya az utóbbi években minden vonatkozásban a legnagyobb. 2012-ben már 1583 kutatóhely működött valamely vállalkozás keretei között, ami 10,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
• Cséfalvay Zoltán az MNO-nak ezzel kapcsolatban elmondta, az utóbbi időben már minden fontosabb pályázatot kiírtak, ezek közül a legnagyobb jelentőségű az akkreditált inkubátorpályázat, amely induló vállalkozásoknak és az őket gondozó technológiai inkubátoroknak nyújt összesen 2,1 milliárdos forrást.
Az innovációs napon az NGM bemutatta a Runway Budapest 2.0.2.0 – StartUp Credo című kiadványát, amely célul tűzte ki, hogy Budapest az évtized végére a régió startup központjává váljon. A megújulás főszereplője a globális piacra törekvő startup közösség. A 2014–2020-as uniós tervezési és programozási ciklusban a Runway Budapest 2.0.2.0 program finanszírozására mintegy 140 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ennek kétharmadát visszatérítendő támogatások, pénzügyi eszközök tennék ki.
Karin Olofsdotter, Svédország budapesti nagykövete a közlemény szerint kifejtette, hogy az innovatív gondolkodás és a vállalkozó szellem meglétéhez a jó oktatási rendszer és az üzletbarát környezet a két leginkább szükséges tényező, e két területre pedig komoly hatással lehet az állam.
Svédország egyike azon országoknak, amelyek GDP-jük legnagyobb részét fordítják kutatás-fejlesztésre. Ennek meg is van a hatása: Svédország idén sorozatban harmadszor lett az Európai Unió leginnovatívabb tagállama – mondta a nagykövet.
Az innovációs napok megrendezésének ötlete a tavaly októberi Svéd-Magyar Innovációs Fórum nyomán született. Az események lehetőséget biztosítanak a két állam szakértőinek eszmecseréjére, tekintettel arra, hogy Svédországban és Magyarországon is a közelmúltban készült el a nemzeti innovációs stratégia, amelynek megvalósítása mindkét államban megkezdődött.
A rendezvénysorozat májusi állomásán az új innovációs stratégiákat és reformokat vitatták meg, a júniusi eseményen az oktatás, a kutatás és a piaci szereplők együttműködésének lehetőségeit vizsgálták és mutatták be a résztvevők – írták a közleményben.
